Holokauszttorzítás és az emberi jogok

Célok: 

• Annak végiggondolása, hogy milyen hatással van a holokauszttorzítás az emberi jogokra és értékekre
• Vita és kritikus gondolkodás ösztönzése a szólásszabadság és a holokauszttorzítás közötti kapcsolatról
• A holokauszttorzítás kérdésének az emberi jogok értékrendjén keresztüli vizsgálata 

Résztvevők száma: 5-30

Időtartam: 90 perc 

A feladat leírása:

1. rész (45 perc)

1. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy ezen a foglalkozáson a holokauszttorzítás és az emberi jogok értékrendjének megsértése közötti kapcsolatot fogják megbeszélni. Emlékeztessük a résztvevőket, hogy az emberi jogok nemzetközi rendszerét közvetlenül a második világháborút követően hozták létre, válaszként a háború és a holokauszt során elkövetett bűncselekményekre. Olyan minimum követelményeket fogalmaz meg, ami lehetővé teszi, hogy az emberek méltóságban éljék életüket.  A résztvevőknek megmutatjuk az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata első cikkét (kivetítőn, táblán vagy kiosztott anyagban). 

Minden emberi lény szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata  a következő alapértékeken nyugszik: egyenlőség, méltóság, szabadság, tisztelet és igazság. A résztvevők 4-5 fős csoportokban az 1. mellékletben található kérdések mentén megvitatják, hogy a holokauszt torzítása miként sérti ezeket az értékeket. 

Kiválaszthatnak egy bizonyos jogot vagy értéket pl. az alábbiak közül:

• a diszkriminációtól való mentesség 
• gondolatszabadság, lelkiismereti szabadság, vallásszabadság
• véleményszabadság és  információszabadság 
• oktatáshoz való jog
• a közösség kulturális életében való részvétel joga, stb.

3. A csoportok ezután bemutatják megbeszélésük legfőbb pontjait. A tréner kiegészítheti a beszélgetést további, a résztvevők által korábban nem említett szempontokkal. Például:

• Az államilag támogatott holokauszttorzítás gyengíti a demokratikus párbeszéd, az akadémiai szabadság, az oktatás és a véleménynyilvánítás szabadságának minőségét. A holokauszt torzítása csökkentheti a múlt megértését, valamint az igazság és a bizonyítékok értékét a társadalomban.
• A holokauszt torzítása erősíti az antiszemitizmust, és erőszakra uszíthat, megsértve ezzel a diszkriminációtól való mentességet és akár az élethez való jogot is.
• Az elkövetők rehabilitálása vagy bizonyos, a holokauszt idején elkövetett bűneikkel kapcsolatos elhallgatások az igazsághoz való jog alapjaiba ütköznek. 
• A holokauszt torzítása sérti az áldozatok és túlélők, valamint más emberek méltóságát,  mivel veszélyezteti az információhoz jutáshoz és az oktatáshoz való jogukat.
• Az igazsághoz való jogot gyakran emlegetik súlyos emberi jogi jogsértések és humanitárius jog megsértése esetén. Az igazsághoz való jog magában foglalja az események teljes és pontos ismeretét, valamint annak tudását, hogy kik vettek részt bennük, beleértve a jogsértések körülményeinek és azok okainak ismeretét is. A holokauszt torzítása sérti ezt a jogot.

4. A csoportok beszámolója után záró megbeszélés következik:

1. Milyen új perspektívákat nyitott meg az Ön számára a feladat?
2. Mi volt a legfontosabb, amit ebben a feladatban megtanult?
3. Hogyan segít a holokauszttorzítás hatásának megértésében, ha azt az emberi jogok szemszögéből  nézzük?

2. rész (45 perc)

5. A résztvevőknek elmondjuk, hogy a holokauszttorzítás és az emberi jogok kapcsolatának alaposabb elemzése érdekében a feladat következő része egyetlen emberi jogra, a vélemény és szólás szabadságára koncentrál. 

Mindenkinek joga van véleményt formálni és azt szabadon elmondani: ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határoktól függetlenül.

6. Az oktató elmagyarázza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága emberi jog, de nem abszolút jog. Törvényesen korlátozható bizonyos és konkrét feltételek mellett. Például, ha egyes országok torzító narratívákat próbálnak promotálni (hogy a holokausztért való felelősséget más országokra vagy emberek csoportjaira hárítsák), miközben szankcionálják azokat, akik másként vélekednek, ezek nem igazolható korlátozásai a véleménynyilvánítás szabadságának. Valójában ezek a holokauszt torzításának példái. A legitim történelmi kutatások, nyilvános viták és események korlátozása sérti a véleménynyilvánítás szabadságának nemzetközi normáit. A holokauszt tagadása azonban nem. Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése értelmében a holokauszt tagadását nem védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Izraelben és az Orosz Föderációban is léteznek törvények a holokauszt tagadása ellen. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyes bíróságai ítéletekkel megállapították, hogy a holokauszt megtörtént. Ezen kívül különböző országokban léteznek törvények és szabályozások a gyűlöletbeszédről, ami azt jelenti, hogy a szólásszabadság bizonyos feltételek mellett korlátozható, még  büntetőjogi eszközökkel is. Egyes  esetekben, miközben a nemzeti jogszabályok kriminalizálják a holokauszt tagadását, kormányzati intézmények a holokauszttorzítás más formáit támogatják vagy bátorítják.

7. A tréner ezután elmondja a résztvevőknek, hogy néhány, a vélemény- és szólásszabadságot és a holokauszttorzítást összekapcsoló kijelentést fognak hallani. A résztvevőknek aszerint kell elhelyezkedniük, hogy egyetértenek-e a kijelentéssel vagy sem. Ha egyetértenek, menjenek a teremnek abba a felébe, ahol az „Egyetértek” jelzést találják. Ha nem értenek egyet, menjenek a teremnek abba a felébe, ahol a „Nem értek egyet” jelzést látják. A tréner véleményvonalat is kialakíthat a két jelzés között, hogy a résztvevők a két pont között is elhelyezkedhessenek.

8. A tréner ezután egyesével felolvassa a kijelentéseket. Mindegyik kétszer hangzik el, és miután a résztvevők elhelyezkedtek, a tréner megkéri őket, hogy indokolják meg állásfoglalásukat. A tréner a két oldaltól felváltva kéri a véleményeket. A vélemények meghallgatása után a résztvevők helyet változtathatnak, ha akarnak (ha a másik oldaltól hallott vélemények alapján megváltozott a véleményük). Ha valaki helyet változtat, a tréner kérdezze meg tőle, mi miatt gondolta meg magát. Online foglalkozásnál az egyetértek/nem értek egyet jelet megfelelő eszközzel, pl. menti, miro eszközökkel vagy akár excel táblázattal (amiben a résztvevők mozgatják nevüket a cellák között) is lehet helyettesíteni.

9. Az alábbi kijelentésekkel a holokauszttorzítás és az emberi jogok közötti összefüggésről való gondolkodást kívánjuk előmozdítani. Ezek a kijelentések arra világítanak rá, milyen fontos az ellenvélemény tisztelettudó kifejezése és az érvelés ereje. 

A feladat elején nem kell nagyon belemenni a részletekbe, hiszen a vita során rengeteg szempont előkerül majd. A kijelentések pedagógiai célja az elgondolkodás és a vita serkentése. A résztvevők különféle véleményekkel ismerkednek meg, amik nem tükrözik a képzést szervező intézmények álláspontját.  A kijelentések a következők:

• A vélemény- és szólásszabadság korlátozásával nem lehet a holokauszttorzítás ellen küzdeni és ez csak felbőszíti az embereket.
• A holokauszttorzítás ellen a holokausztról szóló pontos és megfelelően dokumentált tényekkel lehet küzdeni.
• A holokauszttorzítás bár tiszteletlen dolog, de nem ártalmas.
• A holokauszttorzítás szemben áll az információhoz jutás jogával.

10. Miután mindegyik kijelentést megvitatták, a tréner az alábbi kérdések segítségével irányítja a záró megbeszélést:

1. Meglepte Önt a kijelentéssel kapcsolatos egyetértés/tiltakozás mértéke? Milyen módon?
2. Ha a megbeszélés során változott az álláspontja, annak mi volt az oka?
3. Tapasztalata szerint mitől változtatják meg az emberek az álláspontjukat egy adott témában?
4. Az emberi méltóság tiszteletének kultúrája miként tudja elősegíteni a holokauszttorzító megnyilvánulások visszaszorítását? 

11. Az oktató azzal zárja, hogy felkéri a résztvevőket, hogy gondolkodjanak tovább a megbeszélt szempontokon, és azon, hogy a konstruktív egyet nem értés hogyan ösztönözheti a további vizsgálódást, és hogyan nyithat utakat a kíváncsiság, a párbeszéd és a tiszteletteljes eszmecserék felé. Ezekbe a tevékenységekbe való bekapcsolódás segíthet a résztvevőknek abban, hogy jobban megértsék saját nézőpontjaikat, érveket találjanak annak alátámasztására, és megértsék más emberek nézőpontjait és érveit.

^{1  A kijelentések pedagógiai célja az elgondolkodás és a vita serkentése. A résztvevők különféle véleményekkel ismerkednek meg, ezek a vélemények nem a képzést szervező és bonyolító szervezetek álláspontját tükrözik.}