3. Holokauszttorzítás és az Emberi Jogok

Végül is hol kezdődnek az egyetemes emberi jogok? A közvetlen környezetünkben, az  otthonunkhoz közel – olyan közeli és olyan jelentéktelen helyeken, amelyek nincsenek rajta egyetlen világtérképen sem… Ezek azok a helyek, ahol minden férfi, nő és gyermek törvény előtti egyenlőségre, esélyegyenlőségre és megkülönböztetéstől mentes egyenlő méltóságra vágyik. Ha e jogoknak ezeken a helyeken nincs jelentőségük, akkor máshol sem igazán fontosak. 

Eleanor Roosevelt

Tanulási célok

• A holokauszttorzítás és az emberi jogok közötti összefüggés kritikai megértésének fejlesztése 
• Együttérzés erősítése a holokauszttorzítás által érintett emberek irányába
• Az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elköteleződés erősítése

Tanulási tevékenységek

1. Holokauszttorzítás és az emberi jogok
2. Holokauszttorzítás és a szélesebb értelemben vett dezinformáció és intolerancia 
3. További források 

Javaslatok a tréner számára

Az egységben javasolt feladatok során a résztvevők mélyebben elgondolkodnak arról, hogy milyen módon mond ellent a holokauszt torzítása az emberi jogoknak, és hogyan fonódik össze olyan egyéb jelenségekkel, mint a gyűlöletbeszéd, az álhírek és az antidemokratikus propaganda.

Az első feladatban a résztvevők elgondolkodnak azon, hogy a holokauszttorzítás miként mond ellent az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának alapvető elveivel. Ezután kritikai gondolkodási folyamat kezdődik, melyben a résztvevőknek néhány kijelentéssel kapcsolatban kell eldönteniük, hogy egyetértenek vagy ellentmondanak. Az érvelő résztvevőknek adjunk szimbolikus mikrofont (például egy tollat), így elkerülhetjük, hogy mindenki egyszerre akarjon beszélni.   

Mivel a feladatban konstruktív nézeteltérést és reflexiókat szeretnénk kiváltani, fontos, hogy a tréner ne foglaljon állást, ne kommentálja a kijelentéseket. A záró megbeszélés során tisztázhat egyes állításokat és további információkkal szolgálhat, valamint visszatérhet pár elhangzott véleményre, hogy részletesebben megbeszélhessenek egy-egy témát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden véleményt tolerálni kell. A gyűlöletbeszéd minden formáját és az emberi jogokat és értékeket sértő véleményeket azonnal elő kell venni és meg kell beszélni. Nagyon fontos tehát, hogy a képzés elejétől kezdve biztonságos tanulási környezetet alakítsunk ki, ahol a résztvevők szabadon mondják el gondolataikat, de azt is elfogadják, ha kérdőre vonják őket. 

A tréner számos forrásból válogathat, ha a feladatokra való jobb felkészülés érdekében az emberi jogok kérdéséhez, az erről és az antiszemitizmusról szóló oktatáshoz keres anyagot. Például:

• Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala – Mik az Emberi Jogok? Emberi Jogok – Kézikönyv Parlamenti Képviselők számára 26.sz.
• Európa Tanács – Compass: Kézikönyv az emberi jogi neveléshez fiatalok számára.
• UNESCO – The Legitimate Limits to Freedom of Expression ( elérhető több nyelven)

A második feladatban a holokauszttorzítás és az intolerancia más megnyilvánulásai, így az igazság figyelmen kívül hagyása és az emberi méltóság iránti tisztelet hiánya közötti összefüggést vizsgáljuk meg álhíreken, gyűlöletbeszédeken, antidemokratikus propagandán és populizmuson keresztül. 

Mivel a tréning résztvevői a civil társadalom különféle területeiről érkezhetnek, lehetséges, hogy rendelkeznek már gyakorlattal a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd egyes formáinak/mechanizmusainak kezelésében. Ebben a feladatban megvizsgálják ezek kapcsolatát a holokauszttorzítással, és megvitatják, milyen módokon lehetne fellépni a torzítás ellen.

Azt javasoljuk, hogy a résztvevők maguk alakítsanak csoportokat érdeklődésüknek megfelelően, és támogatjuk új, általuk választott és számukra releváns vitatémák beemelését is. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a tréning a lehető leggyakorlatibb legyen számukra, és így lehet olyan ötletekkel előállni, amit a résztvevők a képzés után a gyakorlatban is megvalósíthatnak.