A holokauszttorzítás jelentésének megértése

Célok:  

• A résztvevők megismertetése a holokauszttorzítás jelentésével és konkrét megjelenési formáival 
• Az IHRA holokauszttagadásra és torzításra vonatkozó definíciójának megismertetése, a definíció kritikai értelmezésének elmélyítése

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 90 perc  

A feladat leírása: 

1.  A tréner bevezetésével a résztvevők megnézik az alábbi 12-perces, a holokauszttorzítás jelenségét elmagyarázó videót.

Filmnézés közben a résztvevők írják le, hogy mi volt számukra 

(a) meglepő
(b) érdekes
(c) különösen releváns
(d) mit nem értettek
(e) mit az, ami további magyarázatot igényel, stb.

2. A tréner moderálja a videó megbeszélését, és megkéri a résztvevőket, hogy mondják el véleményüket és gondolataikat. Itt egyelőre néhány benyomás kihangosítása a cél,  nem szükséges összetettebb vitába belemenni. Ha a résztvevők komplexebb szempontokat említenek, biztosítani kell őket afelől, hogy ezekre a tréning során később, több feladatban is kitérnek. A tréner egy külön felületre (tábla, dokumentum, flipchart, stb.) feljegyezheti azokat a fontos témákat, amiket az adott pillanatban nem tudnak megbeszélni, hogy ne akadjon meg a tanulási folyamat. Ezek a kérdések a tréning során később elővehetők és megvitathatók.

3. A tréner megkéri a résztvevőket, hogy – ha emlékeznek, – idézzék fel miként magyarázták el a videóban a holokauszttagadás és torzítás közti különbséget. Ezután megmutatja az alábbi táblázatot, és összekapcsolja a résztvevők reflexióval. 

4. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy most egy holokauszttúlélő visszaemlékezéséből látnak majd egy nagyon rövid részletet. Az alábbi két kétperces videó egyikét vagy egy másik rövid videót lehet választani, amiben egy túlélő vagy annak leszármazottja beszél arról, hogy miként érinti őt a holokauszt tagadása vagy torzítása. 

Részlet Cséri Lajos visszaemlékezéséből 

Részlet Paula Burger visszaemlékezéséből

5. Amikor túlélők visszaemlékezésének bemutatására kerül sor, mindig fontos ismertetni a résztvevőkkel a túlélő rövid életrajzát, még akkor is (illetve különösen akkor), ha a videó a teljes interjúnak csak rövid részletét tartalmazza. Ezzel nem csak megtiszteljük a túlélőt, emlékezünk rá és megosztunk néhány információt az életéről,  hanem biztosítjuk, hogy az interjút megfelelő kontextusba helyezzük. A két interjúalanyról az alábbi rövid életrajzokat lehet megosztani: 

• Cséri Lajos (1928 – 2020) Klein Lajos néven született Hajdúböszörményben. Tizenhatéves korában a városi gettóba kényszerítették, ahonnan az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba deportálták. Innen több további lágerbe vitték: Dachauba, Kauferingbe és München-Allachba. München-Allach 1945-ös felszabadulása után hazament Magyarországra, ahol megtudta, hogy az egész  családját (édesanyját, édesapját, testvéreit és nagyszüleit is) meggyilkolták. A Magyar Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, és szobrász lett.  
• Paula Burger (1934-2019) egy, a mai Belarusz területén lévő kisvárosban született. Hétéves volt, amikor családjával együtt a novogrudoki gettóba vitték, de apjának sikerült megszöknie. Édesanyját megölték, miután nem adott információt megszökött férjéről. Az apjuk a Bielski partizáncsoport segítségével,  egy üres vizeshordóba rejtve menekítette ki Paulát és testvérét a gettóból. A partizánokkal maradtak a háború végéig. Paula fiatal kora ellenére aktívan részt vett a fegyveres ellenállásban: apró kezével robbanóanyagokat pakolt, amivel a nácik utánpótlást szállító vonatait siklatták ki és semmisítették meg. A háború után néhány évvel Chicagóba költözött, ahol sikeres festőművész lett belőle.

6. A videóklip megtekintése után a tréner beszélgetést kezdeményez a résztvevőkkel a következő kérdések alapján (a videók lejátszása előtt is feltehető az első néhány kérdés, a résztvevők figyelmét fókuszálandó): 

• Mi érintette meg leginkább Cséri Lajos/Paula Burger visszaemlékezéséből? 
• Mit tudunk meg Cséri Lajos/Paula Burger visszaemlékezéséből? 
• Ön szerint miért/hogyan érinti őt a holokauszttagadás? 
• Ön szerint vajon a holokauszttorzítás is érintette Cséri Lajost/Paula Burgert? Hogyan?

7. A tréner elmagyarázza a résztvevőknek, hogy 2013-ban az IHRA tagországai elfogadták a holokauszttorzítás és tagadás munkadefinícióját, és 2020-ban az ENSZ Közgyűlése az A/76/L.30 számú határozatában használta a munkadefiníciót.  A résztvevők megkapják a  definíció szövegét, pár percet rendelkezésükre bocsátunk, hogy elolvassák azt és aláhúzzanak minden olyan információt, amit fontosnak tartanak.

8. A résztvevők 4-5 fős csoportokat alkotnak. A csoportoknak 10-15 perc áll rendelkezésükre, hogy: 

• megvitassák, mi az,  amit a legfontosabbnak tartanak kiemelni a definícióban 
• példákat hozzanak a holokauszttorzítás konkrét megjelenési formáira a definícióban felsorolt öt kategória alapján

9. A csoportmunka befejeztével minden csoport kap néhány percet arra, hogy a többiekkel megossza azokat a főbb pontokat, amelyeket a beszélgetés során érintettek. A tréner ezután, az alábbi kérdések alapján összegző beszélgetést kezdeményez: 

• A csoporttagok által említett példák között volt-e, amelyik meglepte Önt? Ha igen, mi volt az?
• Mit gondol, az emberek többsége mennyire tudja, hogy mit jelent a holokauszttorzítás és hogy milyen hatással lehet?
• Mit gondol, a szakterületén dolgozó kollégák felismerik a holokauszttorzítást, ha találkoznak vele?
• Mi a legfontosabb, amit ebből a feladatból tanult? Hogyan fogja mindez segíteni a munkáját?

10. Befejezésképpen a tréner ismerteti, hogy az Európai Unióban, Izraelben és az Orosz Föderációban vannak a holokauszt tagadását tiltó törvények. Egyes bíróságok az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban hivatalosan elismerték a holokauszt megtörténtét.