A holokauszttorzítás jelentésének megértése

 Célok:  

• A résztvevők megismertetése a holokauszttorzítás jelentésével és konkrét megjelenési formáival 
• Az IHRA holokauszttagadásra és torzításra vonatkozó definíciójának megismertetése, a definíció kritikai értelmezésének elmélyítése

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 90 perc  

A feladat leírása:

1. A tréner bevezetésével a résztvevők megnézik az alábbi 12-perces, a holokauszttorzítás jelenségét elmagyarázó videót, melyet az IHRA készített 2021-ben..

2. Filmnézés közben a résztvevők írják le, hogy mi volt számukra 

(a) meglepő,
(b) érdekes,
(c) számukra különösen releváns,
(d) mit nem értettek
(e) mit az, ami további magyarázatot igényel, stb.

Ha szükséges, ki is oszthatjuk a kérdéseket tartalmazó feladatlapot, hogy a résztvevők arra írhassák gondolataikat.

3. A tréner moderálja a videó megbeszélését, és megkéri a résztvevőket, hogy mondják el véleményüket és gondolataikat. Itt egyelőre néhány benyomás kihangosítása a cél,  nem szükséges összetettebb vitába belemenni. Ha a résztvevők komplexebb szempontokat említenek, biztosítani kell őket afelől, hogy ezekre a tréning során később, több feladatban is kitérnek. 

4. A tréner megkéri a résztvevőket, hogy – ha emlékeznek, – idézzék fel miként magyarázták el a videóban a holokauszttagadás és torzítás közti különbséget. Ezután megmutatja az alábbi táblázatot, és összekapcsolja a résztvevők reflexióval. 

5. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy most egy holokauszttúlélő visszaemlékezéséből látnak majd egy nagyon rövid részletet. Az alábbi két kétperces videó egyikét vagy egy másik rövid videót lehet választani, amiben egy túlélő vagy annak leszármazottja beszél arról, hogy miként érinti őt a holokauszt tagadása vagy torzítása. 

• Részlet Cséri Lajos visszaemlékezéséből 

• Részlet Paula Burger visszaemlékezéséből

Amikor túlélők visszaemlékezésének bemutatására kerül sor, mindig fontos ismertetni a résztvevőkkel a túlélő rövid életrajzát, még akkor is (illetve különösen akkor), ha a videó a teljes interjúnak csak rövid részletét tartalmazza. Ezzel nem csak megtiszteljük a túlélőt, emlékezünk rá és megosztunk néhány információt az életéről,  hanem biztosítjuk, hogy az interjút megfelelő kontextusba helyezzük. 

A két interjúalanyról az alábbi rövid életrajzokat lehet megosztani: 

Cséri Lajos (1928 – 2020) Klein Lajos néven született Hajdúböszörményben. Tizenhatéves korában a városi gettóba kényszerítették, ahonnan az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba deportálták. Innen több további lágerbe vitték: Dachauba, Kauferingbe és München-Allachba. München-Allach 1945-ös felszabadulása után hazament Magyarországra, ahol megtudta, hogy az egész  családját (édesanyját, édesapját, testvéreit és nagyszüleit is) meggyilkolták. A Magyar Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, és szobrász lett.  

Paula Burger (1934-2019) egy, a mai Belarusz területén lévő kisvárosban született. Hétéves volt, amikor családjával együtt a novogrudoki gettóba vitték, de apjának sikerült megszöknie. Édesanyját megölték, miután nem adott információt megszökött férjéről. Az apjuk a Bielski partizáncsoport segítségével,  egy üres vizeshordóba rejtve menekítette ki Paulát és testvérét a gettóból. A partizánokkal maradtak a háború végéig. Paula fiatal kora ellenére aktívan részt vett a fegyveres ellenállásban: apró kezével robbanóanyagokat pakolt, amivel a nácik utánpótlást szállító vonatait siklatták ki és semmisítették meg. A háború után néhány évvel Chicagóba költözött, ahol sikeres festőművész lett belőle. 

6. A videóklip megtekintése után a tréner beszélgetést kezdeményez a résztvevőkkel a következő kérdések alapján (a videók lejátszása előtt is feltehető az első néhány kérdés, a résztvevők figyelmét fókuszálandó): 

• Mi érintette meg leginkább Cséri Lajos/Paula Burger visszaemlékezéséből? 
• Mit tudunk meg Cséri Lajos/Paula Burger visszaemlékezéséből? 
• Ön szerint miért/hogyan érinti őt a holokauszttagadás? 

7. A tréner elmagyarázza, hogy a holokauszttorzítás nem új jelenség, és hogy a nácik és kollaboránsaik több módon is igyekeztek az általuk elkövetett atrocitásokat leplezni. Fel lehet sorolni pár példát arról, hogy miként jelent meg a torzítás a vészkorszak idején, például: (a) a nyelvhasználatban olyan kifejezésekkel, mint a „végső megoldás”, mely a megsemmisítés kifejezésére használt eufémizmus;; (b) fotók és filmfelvételek vagy megrendezett látogatások révén, mint pl. a Vöröskereszt látogatása Theresienstadtban, mely a gettókban és táborokban zajló „normális” életet volt hivatott  bemutatni; és (c) a tábori foglyok kényszerítésével, hogy családjuknak küldött leveleikben arról számoljanak be, hogy minden rendben van, stb. Ilyen intézkedésekkel igyekeztek elleplezni a népirtás bűnét, hogy megakadályozzák az elkövetők büntethetőségét és bármilyen retorziót elkerülhessenek.

A háború után különféle formákban folytatódott a holokauszt torzítása. A feladatot bevezető egyperces videóban Ludwig Weiler holokauszttúlélő a magyar bíboros-hercegprímás, Mindszenty József egy beszédére utal: 

8. A tréner kiemeli Mindszenty szavait úgy, ahogy azt Ludwig Weiler a videóban elmondja:

„Nem értem ezt az egész felhajtást amiatt, hogy olyan sok zsidót megöltek. Végül is háború volt, sok magyart megöltek, és sok más nemzet is elesett. Talán valamivel nagyobb százalékban haltak meg zsidók, de nem tudok semmi komolyabbról.” és elmagyarázza, hogy ez a holokauszttorzításnak az a formája, amely elbagatellizálja az európai zsidók szisztematikus meggyilkolását és az áldozatok számát is minimalizálja Az évek során a holokauszttorzítás megjelenési formái átalakultak.  

9. A résztvevők 4-5 fős csoportokban megvitatják a holokauszttorzítás olyan megnyilvánulási formáit, amit személyesen tapasztaltak meg, vagy amiről olvastak/hallottak. Minden csoport kap egy példányt a 2013-ban az IHRA tagországai által a holokauszttagadásról és torzításról elfogadott munkadefinícióból (feladatlap), amit az ENSZ Közgyűlése 2020-ban felhasznált az A/76/L.30 sz. határozatában. A résztvevőket megkérjük, hogy írják le a holokauszttorzítás megvitatott példáit, majd a következő feladat során mutassák be.