Konkrét intézkedések a holokauszttorzítás megelőzése és az ellene való fellépés érdekében

Célok: 

• Párbeszéd ösztönzése a holokauszttorzítás terjedését és az ellene való fellépést segítő tényezőkről
• A holokauszttorzítás elleni fellépést célzó lehetséges partnerségekről és együttműködésről való gondolkodás

Résztvevők száma: 5-30

Időtartam: 90 perc

A feladat leírása:

1. A résztvevők olyan szempontokat gondolnak végig, amelyek következtében a fiatalok holokauszttorzító tevékenységekben vehetnek részt. 

Mindenki kap kb. öt moderáló kártyát vagy post-it lapot, és a tréner instrukciója alapján a lapok a közepére vonalat kell húzni, amely kettéválasztja a papírt. Az egyes lapok bal oldalára fel kell írni egy olyan dolgot, melynek hatására vagy következtében a fiatalok holokauszttorzításban vehetnek részt (ld. táblázat alább). A lapok jobb oldala maradjon üres. 

2. A tréner néhány példa említésével segíthet a résztvevőknek. Például: van, aki több „lájkot” szeretne szerezni a közösségi médiában,  vagy csoportnyomás, tudatlanság, stb. A résztvevőket megkérjük, hogy különböző tényezőkre gondoljanak: szociális kontextussal, személyes vonásokkal, kompetenciákkal, motivációkkal, stb. összefüggő okokra, melyek ahhoz vezethetnek,  hogy a fiatalok holokausztot torzítsanak. Minden lapra csak egy tényezőt írjanak, de annyi lapot használhatnak, amennyire csak szükségük van.

3. A kitöltött lapokat aztán a résztvevők felragasztják a falra vagy elrendezik a terem közepén a padlón. Online képzés esetén padlet vagy a miro alkalmazást vagy akár egy excel táblázatot is lehet használni. A tréner megkéri a résztvevőket, hogy mindenki válasszon ki néhány lapot azok közül, amit nem ő írt. Feladatuk most, hogy a lap jobb felére írják oda, hogy mivel lehet a bal oldalon említett ok vagy tényező ellen fellépni, azt  megváltoztatni. Például a közösségi médiában történő lájkgyűjtést le lehet győzni az illető önbecsülésének vagy az emberi méltóság iránti tiszteletnek a fokozásával; a szülőktől hallott összeesküvés-elméletek leküzdhetők konkrét oktatási tevékenységgel, archívumok vagy múzeumok meglátogatásával, stb. 

4. Mindenki felolvassa, ami a lapjain szerepel: mi segíti elő a holokauszttorzítás terjedését és mi szükséges az ellene való fellépéshez. 

5. A tréner vagy egy önkéntes résztvevő felírja a táblára vagy egy megosztott dokumentumba a lapok jobb oldalán felsorolt összes dolgot, azaz azokat a tényezőket/kompetenciákat/tevékenységeket, amelyek csökkenthetik, vagy megakadályozhatják a  holokauszttorzítás terjedését. 

6. A résztvevők záró megbeszélést folytatnak az alábbi kérdések segítségével:

• Nehéz volt megoldást találni a más résztvevők által megjelölt problémákra? Melyekre?
• Meglepetést okozott Önnek az a sok tényező, melyek a csoport szerint mind holokauszttorzításhoz vezetnek? Miért?
• Voltak a kollégák „megoldási” javaslatai közt olyanok, amit érdekesnek/hasznosnak talált? Ha igen, melyik?

7. A tréner zárásként hangsúlyozza, hogy a holokauszttorzítás terjedését több tényező is elősegítheti,  az ismeret és a kritikai értelmezés hiányától az összetartozás vágyán és a csoportnyomásán keresztül egészen az antidemokratikus értékekig és a közönyig, stb. A fiataloknak ezért komplex kompetenciakészletre van szükségük, hogy megérthessék, mi az a holokauszttorzítás, miért nem helyes benne részt venni, hogyan kell felismerni a másoktól érkező torzítást és végül miként lehet fellépni ellene. 

8. A tréner megkéri a résztvevőket, hogy négy-ötfős csoportokban nézzék át a táblára felkerült listát, mely felsorolja a kompetenciákat/intézkedéseket (a lapok jobb oldalára írt gondolatok összesítését), majd gondoljanak arra a konkrét kontextusra, amelyben ők maguk tanítanak, és beszéljék meg társaikkal, hogy mi segítheti elő az ilyen témák oktatását és az ilyen kompetenciák kifejlesztését. Gondolhatnak például tantervi pontokra történelem, irodalom, művészettörténet vagy állampolgári ismeretek oktatásánál, beszélhetnek olyan tanórán kívüli tevékenységről, ami az iskolában elvégezhető vagy elvégzendő, nemzeti ünnepek vagy más események kapcsán is napirendre kerülhet a holokauszt oktatása és a holokauszttorzítás, az iskola országon belüli és nemzetközi partneri kapcsolataira is, stb.

9. Miután mindegyik csoport bemutatta megbeszélésük konklúzióit, a tréner az alábbi kérdések segítségével irányítja a záró megbeszélést:

• Vannak-e olyan kompetenciák/tevékenységek, amelyekkel csak nagyon korlátozottan lehet a diákokkal foglalkozni? Ha igen, melyik?
• Mit gondol, ha az itt felsorolt tényezők mindegyikével foglalkozunk, vajon jelentős mértékben lehet hozzájárulni a holokauszttorzítás elleni fellépéshez, ? Ha nem, mi mást kéne még tenni az oktatásban, hogy jobban tudjuk kezelni a kérdést?
• Milyen szervezetekkel lehet együttműködni helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, hogy a holokauszttorzítás jelensége kezelhetőbb legyen?

10. A tréner végül elmondja, hogy a holokauszttorzításnak rengeteg következménye van és azok nagyon összetettek, de az ellene való fellépésnek is rengeteg lehetősége van, ha elkötelezetten szeretnénk felvértezni a fiatalokat, hogy aktív polgárrá váljanak, akik értékelik az igazságot, tisztelik az emberi méltóságot és megértik saját szerepük fontosságát a demokratikus társadalmak fejlődésében.