A holokauszttorzítás hatásának kritikai elemzése

Célok: 

• Figyelem felkeltése arra, hogy az online médiában milyen óriási mértékben jelen van a ó holokauszttorzítás 

• Résztvevők bevonása a holokauszttorzítás megnyilvánulásainak kritikai elemzésébe
• Résztvevők motiválása arra, hogy lépjenek fel a holokauszttorzítás ellen 

Résztvevők száma: 5-30 

Időtartam: 90 perc  

A feladat leírása: 

1. A tréner bemutatja az alábbi, az ENSZ és az UNESCO jelentéséből vett statisztikákat, és a következő kérdéseket teszi fel: 

• Mit talál meglepőnek a statisztikákban? Miért?
• Az Ön diákjai / pedagógiai tevékenységének résztvevői milyen platformokat használnak? 
• Találkozik-e Ön holokauszttorzítással a közösségi média használatakor? Ha igen:

• Ki terjeszti?  

• Hogyan reagálnak rá mások?
• Tett már miatta feljelentést? Ha igen, mi volt a közösségi médiafelület reakciója?

A 2022-ben kiadott ENSZ és UNESCO jelentés szerint:

⮚  A holokauszttal kapcsolatos Twitter tartalmak közül majdnem minden ötödik (19%) vagy tagadta vagy torzította a történelmet.

⮚  A holokauszttal kapcsolatos TikTok tartalmak 17%-a vagy tagadta vagy torzította a soát.

⮚  A holokauszttal kapcsolatos Facebook tartalmak 8%-a vagy tagadta vagy torzította a holokausztot.

⮚  Az Instagramon megjelenő, holokausztot tárgyaló anyagok 3%-a tagadta vagy torzította a történelmet.

⮚ A holokauszttal kapcsolatos Telegram-tartalmak közel 50%-a tagadta vagy torzította el a vészkorszakot.

2. Megkérjük a résztvevőket, hogy 4-5 fős csoportokban elemezzenek egy példát a holokauszttorzításra az alábbi kérdések alapján. (Mindegyik csoport más példát kapjon az 1. sz. Mellékletből) az alábbi kérdések alapján:

• Tisztában volt azzal, hogy a holokauszttorzítás ilyen módon is megjelenhet?
• Véleménye szerint milyen tényezők (személyes, társadalmi, technológiai) segítik elő a holokauszttorzítás e formájának terjedését? 
• Vajon miért vesznek részt az emberek a holokauszttorzítás e formájában? Ön szerint tisztában vannak a torzítás negatív hatásával? 
• Véleménye szerint mit találnak vonzónak az emberek az ilyen retorikában? 
• Mely kompetenciákra lenne szükség (pl. tudás, kritikus megértés, készségek, attitűdök és értékek) ahhoz, hogy az emberek ne essenek az ilyen retorikák csapdájába, vagy ne találják azokat vonzónak?

3. Megkérjük a csoportokat, hogy megbeszélésük eredményét a többi résztvevővel is röviden osszák meg. Nem kérjük, hogy ismételjék el, amit a korábban felszólalók már elmondtak, hanem egészítsék ki azt, ami hiányzott, vagy mutassák be, amit másként értelmeztek.  

4. A tréner az alábbi kérdések segítségével irányítja a záró megbeszélést: 

• A feladatban megvitatott szempontok melyike volt meglepő és melyik volt elgondolkodtató? Miért? 
• Az Ön véleménye szerint milyen szerepet játszhat civil társadalom a holokauszttorzítás ilyen megnyilvánulási formáinak megelőzésében és leküzdésében?

5. A tréner végül elmondja a résztvevőknek, hogy a következő tanulási egységekben több alkalmuk is lesz a holokauszttorzítás hatásának és a leküzdéséhez szükséges kompetenciák és a demokratikus kultúra iránti kompetencia fejlesztéséhez szükséges pedagógiai módszerek megvitatására.  

 1 History under attack: Holocaust denial and distortion on social media, kiadta az ENSZ és az UNESCO 2022-ben

 2 A javasolt példák az 1. mellékletben találhatók. A példákat alapos megfontolás után kell kiválasztani, hogy relevánsak legyenek a résztvevők élet- és munkakörülményeinek kontextusában is. 

3 A résztvevők hivatkozhatnak bármely kompetenciakeretre, amit rendszeresen használnak, vagy a tréner segítségével használhatnak egy referencia kompetenciakeretet is, például az UNESCO Global Citizenship Education (globális polgárságra nevelés) területeit; a demokratikus kultúra kompetenciáinak az Európa Tanács által kidolgozott referenciakeretét; az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáit vagy hasonlót.