Célcsoport Politikai döntéshozók és kormánytisztviselők
Téma
1. A holokauszttorzítás és megjelenési formái
Az emlékezetnek saját nyelve, textúrája, saját titkos dallama és archeológiája van, és vannak korlátai is; sebezhető lehet, ellopható és megszégyeníthető. Rajtunk múlik, hogy megmentjük-e: nekünk kell megakadályoznunk, hogy olcsóvá, közhelyessé, terméketlenné váljon. Az emlékezés erkölcsi dimenziót ad céljainknak és vágyainknak.
Elie Wiesel
Tanulási célok
- A holokauszttorzítás veszélyeire és a társadalomra gyakorolt hatásaira való figyelem felkeltése
- A holokauszttorzítás különféle megjelenési formáiról szerzett ismeretek bővítése és kritikai értelmezések fejlesztése
Tanulási tevékenységek
- A holokauszttorzítás jelentésének megértése
- A holokauszttorzítás legfontosabb megjelenési formáinak megismerése
- További források
Javaslatok a tréner részére
Az első tanulási egység feladatai egyrészt ismereteket bővítenek, másrészt a reflexiót ösztönzik és a további tanulás iránti kíváncsiságot kívánják felkelteni.
Az első feladatban a résztvevők először rövid videót néznek meg arról, hogy mi is a holokauszt torzítása, majd egy második videót, amely azt segít megérteni, hogy a torzítás személyes szinten milyen hatással jár. A holokauszttorzításnak a különféle csoportokra és általában a társadalomra gyakorolt hatását a második egységben tárgyaljuk. Az első videó megbeszélésekor nem szükséges minden részletre kitérni, mert a videóban megismert szempontok többségét a képzés során külön megvizsgáljuk. Ezen a ponton az a legfontosabb, hogy a résztvevők megértsék a holokauszttagadás és holokauszttorzítás fogalmát, és tisztában legyenek azzal, hogy bár a két jelenség gyakran összefonódik, ez a képzés a holokauszttorzításra összpontosít. Az első feladat végén a résztvevők a holokauszttagadás és torzítás munkadefiníciójával foglalkoznak. Előfordulhat, hogy nem minden résztvevő ért egyet abban, hogy egy adott jelenség valóban holokauszttorzítás-e. A rendelkezésre álló időkeret, illetve a csoport jellemzői (az egyes résztvevők ismereteinek és kritikai megértésének szintje) alapján ki lehet térni azokra az érvekre vagy ellenérvekre, hogy egyes jelenségeket miért (vagy miért nem) nevezzük holokauszttorzításnak, de félre is lehet tenni ezt a megbeszélést és visszatérni rá a holokauszttorzítás különféle megjelenési formájáról szóló fejezetben/foglalkozáson.
Az tanulási egység második feladata az alábbi kiadványokra épül:
Understanding Holocaust Distortion: Contexts, Influences and Examples, kiadta az IHRA 2021-ben.
History under attack: Holocaust denial and distortion on social media, kiadta az UN és az UNESCO 2022-ben.
A résztvevőket megkérjük, hogy idézzenek fel konkrét példákat a holokauszttorzítással kapcsolatban, az IHRA és az UNESCO által felállított konkrét kategóriákból kiindulva. Minden csoport kap egy vagy két kategóriát tanulmányozásra. A tréner dönthet arról, hogy ennél többet vagy kevesebbet jelöl ki. A csoport nagyságától és a rendelkezésre álló időtől függően a tréner dönthet úgy, hogy több vagy kevesebb kategóriát jelöl ki
A feladatlapon felsorolt kategóriák és a résztvevők által bemutatott, hozzájuk kapcsolódó példák az antiszemitizmust erősítik, és antiszemita toposzokból és előítéletekből merítkeznek. Ezt fontos leszögezni és tájékoztatni a résztvevőket arról, hogy ezt a szempontot a 3. tanulási egységben tovább elemzik majd.
A kategóriák közül csak az egyik említi konkrétan a romákat, de számos egyéb kategória is vonatkozik rájuk és más, a holokauszt idején üldözött csoportokra. Jelenleg nincs olyan, nemzeti vagy kormányközi testületek által kiadott szöveg, mely elismerné, definiálná vagy szankcionálná a roma népirtás tagadását és torzítását. Ugyanakkor, az IHRA 2020-as, cigányellenességre/romaellenes diszkriminációra vonatkozó munkadefiníciója említést tesz a „romák üldöztetését vagy a roma népirtást tagadó vagy torzító” és a „romák népirtását dicsőítő” gyakorlatokról.
Előfordulhat, hogy egyes résztvevők egyetértenek bizonyos kijelentésekkel, és nem tartják azokat holokauszttorzításnak. Ha ilyen történik, a tréner először adjon lehetőséget a többi résztvevőnek, hogy kifejtsék véleményüket, hisz a társaktól érkező kijelentések nagyobb hatással lesznek a résztvevőkre. A tréner ezután további szempontokat fűzhet hozzá, olyanokat, amik nem hangzottak el a többi résztvevőtől.
A tréner a fent említett kiadványokból, illetve a További források c. rész tartalmából készülhet fel a tanulási egység feladataira. Nem mindig lehetséges azonban a helyszínen meggyőzni valakit, és a trénernek tudnia kell, mennyi időt tud rászánni, amikor egy vagy több résztvevő adott kérdésben nem ért egyet. A tréning különböző tanulási egységei egy átfogó folyamat egymást kiegészítő elemei, amely fokozatosan eredményez ismeretbővítést és attitűdváltozást.
A participatív oktatás irányelvei szerint a résztvevőknek szabad teret kell adni véleményük kifejtésére a tréning biztonságos környezetében. Az erőszakos és gyűlölködő megjegyzéseket nem szabad beengedni, de körültekintően kell eljárni és nem szabad a nézeteltéréseket teljesen elfojtani, mert azokból is lehet tanulni és merítkezni. A tájékozatlanságból fakadó véleményeket empátiával kell megvitatni és tények segítségével kell lebontani. További információkért ld. a Módszertani útmutató trénerek számára c. részt.
A tanulási egység önálló tanulásra ajánlott anyaga megosztható a résztvevőkkel, és a tréner részére is ajánljuk ezt a képzésre való felkészülésben.