A holokauszttorzítás legfontosabb megjelenési formái – Feladatlap

1. A holokauszt vagy annak főbb elemei, köztük a náci Németország kollaboránsai és  szövetségesei szándékos mentegetése vagy elbagatellizálása: 

• Annak kijelentése, hogy a holokauszt a nemzet történelme szempontjából irreleváns, mert a szervezett bűnelkövetésért a náci Németország felelős; miközben figyelmen kívül hagyják a helyi kollaboránsok vagy a tengelyhatalmak tagjainak részvételét a holokauszt bűneiben. 
• Annak kijelentése, hogy a holokauszt nem befolyásolta a háború utáni nemzetközi normákat és intézményeket, illetve csak a zsidók számára bír jelentőséggel.  
• Egyenlőségjel kitétele a holokauszt és más, állam által elkövetett bűncselekmények között azért, hogy a vészkorszak jelentőségét csökkentsék.

2. A náci Németország által felállított koncentrációs és haláltáborok létrehozásában való felelősség elkenésének kísérlete úgy, hogy a felelősséget más nemzetekre vagy etnikai csoportokra hárítják: 

• A helyi kollaboránsok kizárólagos vádolása a holokausztért, és ezzel elkenik a náci Németországnak a népirtásban való felelősségének elkenése. 

3. A holokauszt áldozatai számának durva elbagatellizálása, mely ellentmond a megbízható források adatainak: 

• Az a kijelentés, miszerint  a vészkorszaknak  jó pár millióval kevesebb áldozata volt, mint a történelmileg elfogadott adat, ami kb. 6 millió, a nácik és kollaboránsaik által meggyilkolt zsidó. [A tudományos becslések 5,3-6,2 millió áldozatról beszélnek, a terület legtöbb szakértője számára az 5,7 millió az elfogadott adat.] 

4. A „holokauszt” szó használata mai eseményekkel kapcsolatban, a történelmi tényeket és kontextust figyelmen kívül hagyó módon, mely így elbagatellizálja a zsidók szisztematikus meggyilkolását Európában. Az ilyen felelőtlen összehasonlítások eltorzíthatják a mai események, csakúgy, mint a holokauszt értelmezését egyaránt: 

• A holokauszt és más esemény közötti egyenlőség jel kitételével a holokauszt érzelmi és retorikai erejét sajátítják ki más politikai, szociális vagy erkölcsi célokra, amivel megsértik a történelmi múlt integritását és átlépnek a holokauszt áldozatainak szenvedésén.  
• A holokauszt és más, azzal össze nem függő mai események, népirtás és/vagy tömegek elleni atrocitások közti egyenlőség kijelentése.  

5. A zsidók hibáztatása, mintha ők  okozták volna saját népirtásukat: 

• Annak kijelentése, hogy a zsidók így vagy úgy, viselkedésükkel kiérdemelték vagy kiprovokálták sorsukat. 
• Annak kijelentése, hogy a zsidók aktív bűnrészesei voltak a holokausztnak, hogy így szerezzenek maguknak nemzetállamot. 

6. A holokauszt történelmének államilag támogatott manipulálása: 

• Az állam részéről érkező kijelentések más államoknak a vészkorszak idején elkövetett tetteiről, politikai viszály szítása céljából. [Ez gyakori eleme volt  a hidegháborús propagandának, és ma is számos példáját látjuk. Az ilyen kijelentés defenzív válaszadásra késztet és fenyegeti a történelemmel kialakított őszinte viszonyt.]  
• A holokauszt történetéről folyó tudományos és közéleti párbeszéd korlátozásának kísérlete jogszabályokkal és büntetéssel. 
• Nemzeti sérelmek narratívájának és olyan nemzeti hősök hírnevének hangoztatása, akik a zsidók üldözésében is részt vettek.
• A vészkorszak idején elkövetett bűnökkel összekapcsolódó személyek, szervezetek vagy ideológiák hírnevének rehabilitációjára tett kísérlet. [Ezek dicsőíthetik akár a nácikkal való kollaborációt is és legitimizálhatják a nácik ideológiáját.]
• A vallásos intézmények, politikai pártok, oktatási intézmények, ismert művészek és tudósok vészkorszakban elkövetett bűneinek elkenése. [Ez eredhet az atrocitásos bűncselekmények összehasonlításából, ha azt nem kíséri körültekintő kontextualizáció.]

7. Olyan kijelentések, melyek pozitív történelmi eseményként ábrázolják a holokausztot, sőt azt is sugallhatják, hogy az nem volt eléggé átfogó: 

• Annak kijelentése, hogy a nácik jogosan akarták elpusztítani a zsidó vagy a roma népcsoportot. 

8. A zsidók vádolása amiatt, hogy hasznot húznak a holokausztból, azt állítva, hogy: 

• a zsidók pénzügyi nyereség érdekében „használják” a holokausztot, vagy hogy megindokolják Izrael állam létrejöttét. 
• a holokausztnak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint amit  megérdemel.  
• a zsidók arra használják fel a holokausztot, hogy másokat manipuláljanak. 

9. A holokauszthoz kapcsolódó képek és nyelvezet politikai, ideológiai vagy kereskedelmi célokra való használata, a történelmi kontextusból kiszakítva: 

• A holokauszthoz kapcsolódó képek és nyelvezet használata azért, hogy másokat rossz fényben tüntessenek fel vagy hogy a nyilvánosság figyelmét megszerezzék.  
• A holokauszt szó túlhasználata a történelemről vagy annak relevanciájáról szóló vitától elszakítva. 

10. A holokauszt zsidótlanítása: 

• Szándékos kihagyása annak a ténynek, hogy a holokauszt a zsidók ellen elkövetett népirtás volt. 
• Az antiszemitizmus holokausztban betöltött szerepének ignorálása vagy elbagatellizálása: pl. az antiszemita propaganda és a náci rezsimek, szövetségeseik és kollaboránsaik által bevezetett zsidótörvények elhallgatása vagy elbagatellizálása.