A holokauszttagadás és a holokauszttorzítás munkadefiníciója

A jelen definíció azt a törekvést fejezi ki, hogy a holokauszttagadást és torzítást nemzeti és nemzetközi szinten is fel kell ismerni és el kell ítélni, és hogy globális szinten kell a jelenséget vizsgálni. Az IHRA az alábbiakban a következő, jogilag nem kötelező érvényű munkadefiníciót fogadja el.

A holokauszttagadás olyan okfejtés és propaganda, mely tagadja a II. világháború során a nácik és cinkosaik által elkövetett, a holokausztként vagy soá néven is ismert zsidó népirtás történelmi valóságát és mértékét. Holokauszttagadásnak minősül minden olyan kijelentés, ami szerint a holokauszt/soá/vészkorszak nem történt meg.

Holokauszttagadás lehet a pusztítás alapvető mechanizmusainak (mint a gázkamrák, tömeges kivégzések, éheztetés és kínzás) vagy a zsidó nép elleni népirtás szándékos jellegének minden nyilvános tagadása vagy kétségbe vonása. 

A holokauszttagadás különféle formái az antiszemitizmus megnyilvánulásai. Minden olyan próbálkozás, amely tagadja a zsidók elleni népirtás tényét, a nemzetiszocialista és az antiszemita ideológiákat igyekszik felmenteni a zsidóság elleni népirtás bűne és felelőssége alól. 

A holokauszttagadás formái közé tartozik az is, hogy a zsidókat vádolják azzal, hogy a soát maguk idézték elő, illetve annak tényeit eltúlozzák politikai vagy pénzügyi céljaik érdekében, mintha a soá maga a zsidók által kitervelt összeesküvés eredménye lett volna Ezzel a zsidókat akarják bűnössé nyilvánítani és az antiszemitizmust újra legitimizálni.

A holokauszttagadás célja gyakran az explicit antiszemitizmus rehabilitációja és olyan politikai ideológiák és feltételek előmozdítása, melyek révén olyan események következhetnek be, amit pont ezek tagadnak.

A holokauszt torzítása többek között az alábbiakat jelenti:

1. A holokauszt vagy fő elemeinek, köztük a náci Németország kollaboránsai és szövetségesei bűntetteinek szándékos mentegetése vagy elbagatellizálása;
2. A holokauszt-áldozatok számának jelentős és a hiteles források adatainak ellentmondó minimalizálása;
3. Kísérletek arra, hogy a zsidókat okolják a saját népirtásuk előidézéséért;
4. Olyan állítások, amelyek a holokausztot pozitív történelmi eseményként állítják be. Ezek az állítások közvetlenül nem jelentenek holokauszttagadást, de az antiszemitizmus radikális megnyilvánulásaként nagyon szorosan kapcsolódnak hozzá. Sugallhatják azt is, hogy a holokauszt nem ment elég messzire céljai elérésben;
5. A náci Németország által megtervezett és működtetett koncentrációs és haláltáborok létrehozásában való felelősség elkenésére tett kísérletek azáltal, hogy a felelősséget más nemzetekre vagy etnikai csoportokra hárítják.