Holokauszttorzítás a dezinformáció és az intolerancia szélesebb kontextusában

Célok: 

• A holokauszttorzítás és az álhírek, a gyűlöletbeszéd, valamint az antidemokratikus propaganda közötti összefüggések vizsgálata
• A holokauszttorzításnak a társadalomra gyakorolt jelentős hatásáról való megértés fejlesztése 

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 75 perc

A feladat leírása:

1. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy ebben a feladatban a holokauszttorzítás és az intolerancia más megnyilvánulásai, az álhírek, a gyűlöletbeszéd és az antidemokratikus propaganda közti összefüggést vizsgálják meg.
2. A résztvevők feladata, hogy „néma megbeszélést” folytassanak. Négy asztalt készítünk elő a terem közepén. Legyen közöttük elegendő hely a résztvevők szabad mozgásához. Mindegyik asztalra kikészítünk egy nagy ív papírt (két flipchart ívet lehet összeragasztani), és mindegyikre egy kérdést írunk fel:

• Az álhírek normalizálódása milyen módon segíti elő  a holokauszttorzítás terjedését?
• Hogyan kapcsolódik össze a holokauszttorzítás és a gyűlöletbeszéd?
• Milyen módon segíti elő a holokauszttorzítás az antidemokratikus propaganda terjedését? 
• Milyen hatással van a holokauszttorzítás terjedése a fenntartható és inkluzív társadalmak kialakulására?

3. Megkérjük a résztvevőket, hogy járjanak körbe az asztalok között és írják fel gondolataikat a négy kérdés mindegyikéhez. Némán „vitatkozhatnak”, a többi résztvevő által írt szövegekre reagálva: véleményezhetik ezeket, találhatnak összefüggéseket (online képzés esetén linkelhetnek szövegrészeket), de a leírtakat nem húzhatják ki (nem törölhetik) és nem is írhatnak rá mást. Ha egyetértenek vagy nem értenek egyet egyes állításokkal vagy megjegyzésekkel, mellé odaírhatják a kommentjüket is. A feladat során a résztvevők nem beszélhetnek egymással. A véleményezést bármelyik asztalnál elkezdhetik, majd folytathatják a többivel. Javasolt, hogy az egyes asztalokhoz többször is odamenjenek, hogy elolvassák, mit írtak oda közben a többiek. Mindenki bármennyit írhat mindegyik kijelentéshez. Minden asztalra tegyünk ki 6-7 filcet vagy ceruzát, és adjunk 20-30 percet a válaszokra, a csoport méretétől és aktivitásától függően. Ha online végezzük a feladatot, a néma megbeszélést valódi válthatja fel úgy, hogy négy csoportra osztjuk a résztvevőket, és a csoportok egy-egy kérdést beszélnek meg. 

A gyakorlatot időben elcsúsztatva is el lehet végezni úgy, hogy a kérdéseket kirakjuk egy fórumba/padletre/miro táblára, és megkérjük a résztvevőket, hogy a megjegyzéseiket a két egymást követő online megbeszélés között írják be. A zárókérdéseket ezután a résztvevők jelenlétében lehet megbeszélni.

4. Ha lejárt az idő, vagy a tréner úgy látja, hogy a résztvevők gondolatai elfogytak, megkéri őket, hogy pár perc alatt olvassák el azokat a megjegyzéseket is, amelyeket eddig nem olvastak, majd záró megbeszélést folytat velük az alábbi kérdések segítségével: 

• Milyen érzés volt néma „megbeszélést” folytatni?
• A néma megbeszélés miként segített megérteni a holokauszttorzítás és a társadalmainkban meglévő egyéb jelenségek közötti összefüggést?
• A néma megbeszélés miként segített megérteni a holokauszttorzításnak társadalmainkra gyakorolt hatását?
• Ön szerint kire van legnagyobb hatással a holokauszttorzítás? Milyen módon?
• Milyen hatással van a diákokra a holokauszttorzítás?
• Miként kezdi ki az igazság és tudás iránti tiszteletet és bizalmat a holokauszttorzítás?
• Mik voltak a néma megbeszélés legfontosabb pontjai Ön számára?
• Mit gondol, kinek van a felelőssége a holokauszttorzítás elleni fellépésben? Miért?
• Mi gondol, mi az Ön a felelőssége a holokauszttorzítás elleni fellépésben?

5. A tréner végül megköszöni a résztvevők aktív munkáját, és elmondja, hogy a holokauszttorzítás jelentős hatással van a társadalomra a vészkorszak eseményeit torzító konkrét módon is, de azzal is, hogy más megnyilvánulási formáival elősegíti a tudomány és a demokratikusan zajló viták megkérdőjelezését:

• A holokauszttorzítás olyan környezetet teremt, mely normalizálja vagy gerjeszti a gyűlöletet, az antiszemitizmust és az emberi jogok megsértését. 
• A holokauszttorzítás emberi jogokra vontkozó következményei tovább erősödnek, ahogy
• A hamis és félrevezető információ mennyisége, elérhetősége és terjedési sebessége felgyorsult digitális korunkban, és ez különösen sérülékennyé teszi a fiatalokat.
• A holokausztról szóló pontos és helytálló információhoz való hozzáférés korlátai miatt nehezebb véleményt kialakítani, megérteni a világot és manipulációtól és propagandától mentes döntések hozni. 
• A pedagógusoknak ezért különös felelősségük van abban, hogy fellépjenek a holokauszt torzítása ellen.

^{1 Ld. az ENSZ különmegbízottjának jelentését a vélemény- és szólásszabadság szabadságához való jog elősegítéséről és védelméről, “Disinformation and freedom of opinion and expression”, 13 April 2021, UN Doc. A/HRC/47/25.}