Skip to content

Célcsoport Politikai döntéshozók és kormánytisztviselők

Téma

3. Holokauszttorzítás és az Emberi Jogok

Végül is hol kezdődnek az egyetemes emberi jogok? A közvetlen környezetünkben, az  otthonunkhoz közel – olyan közeli és olyan jelentéktelen helyeken, amelyek nincsenek rajta egyetlen  világtérképen sem… Ezek azok a helyek, ahol minden férfi, nő és  gyermek törvény előtti egyenlőségre, esélyegyenlőségre és megkülönböztetéstől mentes egyenlő  méltóságra vágyik. Ha e jogoknak ezeken a helyeken nincs jelentőségük, akkor máshol sem igazán fontosak.

Eleanor Roosevelt

Tanulási célok

  • A holokauszttorzítás és az emberi jogok közötti összefüggés kritikai megértésének fejlesztése 
  • Figyelem felhívása arra, hogy a holokauszttorzítás hatására erősödik az antiszemitizmust 
  • Az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elköteleződés erősítése

Tanulási tevékenységek

  1. Holokauszttorzítás és az Emberi jogok
  2. Holokauszttorzítás és az antiszemitizmus 
  3. További források 

Javaslatok a tréner részére

Az egységben javasolt feladatok során a résztvevők mélyebben elgondolkodnak arról, hogy miként mond ellent a holokauszt torzítása az emberi jogoknak, és hogyan járul hozzá az antiszemitizmus terjedéséhez. 

Az első feladatban a résztvevők elgondolkodnak azon, hogy a holokauszttorzítás miként mond ellent az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának alapvető elveivel. Ezután kritikai gondolkodási folyamat kezdődik, melyben a résztvevőknek, néhány kijelentéssel kell egyetérteniük, vagy ellentmondaniuk. Az érvelő résztvevőknek adjunk szimbolikus mikrofont (például egy tollat), így elkerülhetjük, hogy mindenki egyszerre akarjon beszélni.  

Mivel a feladatban konstruktív nézeteltérést és reflexiókat szeretnénk kiváltani, fontos, hogy a tréner ne foglaljon állást, ne kommentálja a kijelentéseket. A záró megbeszélés során tisztázhat egyes állításokat és további információkkal szolgálhat, valamint visszatérhet pár elhangzott véleményre, hogy részletesebben megbeszélhessenek egy-egy témát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden véleményt tolerálni kell. A gyűlöletbeszéd minden formáját és az emberi jogokat és értékeket sértő véleményeket azonnal elő kell venni és meg kell beszélni. Nagyon fontos tehát, hogy a képzés elejétől kezdve biztonságos tanulási környezetet alakítsunk ki, ahol a résztvevők szabadon mondják el gondolataikat, de azt is elfogadják, ha kérdőre vonják őket. A tréner legyen tekintettel a csoport belső erődinamikájára is. A feladat nem működhet jól, ha a résztvevők egy hierarchikus intézmény különböző szintjeiről jöttek, mert ilyenkor sokan úgy érezhetik, hogy egy oldalra kell állniuk az intézményi hierarchiában felettük dolgozókkal. Olyan környezetben használható leginkább, ahol a résztvevők egyenlőnek tartják egymást a csoportban, és szabadon fejezik ki – vagy változtatják meg – véleményüket. 

A második feladat azt vizsgálja, hogy a holokauszttorzítás miként erősíti az antiszemitizmust. A résztvevők a világhírű történész, holokausztkutató, Yehuda Bauer, az IHRA tiszteletbeli elnöke egy rövid videóját vitatják meg.

A videóban Yehuda Bauer többek között két antiszemita toposzra utal: az egyik antiszemita toposz szerint a bolsevizmus zsidó találmány, és kísérlet a zsidók világuralmi törekvéseire. Megkérjük a résztvevőket, hogy azonosítsák és vitassák meg ezt a két toposzt, és továbbiakat is olyan karikatúrák alapján, melyek esettanulmányokként szolgálnak a holokauszt torzítására.  

A résztvevőket ezután arra kérjük, hogy karikatúrákon és mémeken keresztül a holokauszt torzításának további példáit elemezzék. A tréner világosan jelezze, hogy ezeket a képeket negatív példaként és a holokauszttorzítás megnyilvánulásainak illusztrációiként használja, és sem ő maga, sem a képzés fejlesztői nem értenek egyet a képek tartalmával. Ezek a képek csakis egy átfogó képzés keretében használhatók, olyan biztonságos tanulási környezet kialakítása után, amelyben elegendő idő áll rendelkezésre a pedagógiai folyamatok megvitatására. Amennyiben a felhasználás nem így történik, az ilyen képek sztereotípiákat alakíthatnak ki (vagy erősíthetnek meg) a résztvevőkben. Ennek megelőzéséhez alapos reflexió és elegendő kontextus szükséges. Nem tanácsoljuk azonban használatukat, ha nem előzte meg a képzés által javasolt témák előzetes megvitatása és nem áll rendelkezésre elegendő háttérismeret a holokauszttorzításról.  

A mellékletben bemutatott példák antiszemita toposzokból építkeznek. 

Az 1. csoportnak egy olyan karikatúrát kap, amely Iránban, egy évente megrendezett, a holokausztról szóló vetélkedőn jelent meg. Ez a vetélkedő az antiszemitizmus és holokauszttorzítás terjesztésének egyik legfontosabb platformja Iránba. Maga a rajz arra a toposzra épül, hogy a zsidók kapzsik, és azt jeleníti meg, hogy a zsidók a holokausztot is nyereségszerzésre használják fel. 

A 2. csoport olyan képet kap, mely a világuralmi törekvés toposzára épít, és azt terjeszti, hogy a zsidók azért hozták létre a COVID-19 oltásokat, hogy elpusztítsák az emberiséget, és az oltási kampányt Auschwitzhoz hasonlítja. 

A 3. csoport képe a holokausztot dicsőíti, míg a 4. csoporté arra a toposzra épít, hogy a zsidók saját nyereségük érdekében túl sokat beszélnek a holokausztról, míg mások problémáit figyelmen kívül hagyják. 

A holokauszttorzítás megjelenési formáinak megvitatásakor nem szabad elfelejteni, hogy bár ezek egy része nem szándékos és nem feltétlenül antiszemita indíttatású, mégis mindig az antiszemitizmus kultúráját erősítik és terjesztik,  és holokauszttal, a hatmillió zsidó életét követelő, nem zsidók által megszervezett és elkövetett népirtással való szembenézés mélyen gyökerező képtelenségét tükrözi.

A tréner számos forrásból válogathat, ha a feladatokra való jobb felkészülés érdekében az emberi jogok kérdéséhez, az erről és az antiszemitizmusról szóló oktatáshoz keres anyagot. Például:

Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights – What are Human Rights? Human Rights – Handbook for Parliamentarians No 26

Council of Europe –CoE Manual for Human Rights Education with Young People (különösen a Chapter 4– Understanding Human Rights)

UNESCO and ODIHR – Addressing Antisemitism through Education: Guidelines for Policy Makers

UNESCO and ODIHR – Addressing Antisemitism through Education: Teaching Aids

USHMM – About Antisemitism

IHRA – What is antisemitism?

Még ebben a témában