Feladatlapok csoportmunkához

1.A holokauszttorzítás azonosítása és megfigyelése

A gyűlöletbeszéd és gyűlöletbűncselekmények megfigyelői rendszeresen találkoznak torzítással is, de a jelenlegi statisztikai mutatók, azok is amelyek az antiszemitizmusra fókuszálnak, elégtelenül kezelik a torzítást. A jelenség felismerésére és nyomon követésére külön eszközökre van szükség, mint pl:

Útmutatók kidolgozása a gyűlöletbeszédet és gyűlöletbűncselekményeket figyelemmel követő csoportoknak, hogy hatékonyan tudják kezelni a torzítást a nemzetközi sztenderdek és olyan emberi jogok mint a szólásszabadság tiszteletben tartásával.
Transzparens módszerek alkalmazása a nyomon követéshez és megfigyeléshez, melyek az elszámoltathatóság érdekében lehetővé teszik az információmegosztást, de tiszteletben tartják az adatvédelemhez való jogot.
Mivel a probléma globális megoldást kíván, minden érdekelt felet be kell vonni az együttműködésbe és a párbeszédbe a közös stratégiák kidolgozása érdekében.

Kérdések:

Ön milyen cselekedetekkel tudná ezt támogatni?
A folyamat során milyen kihívásokra számít?
Ön szerint milyen intézkedések végrehajtásával lehetne elhárítani ezeket az akadályokat?
Ki segíthet Önnek ebben a folyamatban? Milyen partneri kapcsolatokra és szinergiák kidolgozására van szükség a hatékonyság és fenntarthatóság érdekében?

2. Az oktatás támogatása a holokauszttorzítás elleni fellépésben

Friss kutatások azt jelzik, hogy jelentősen romlott a holokauszt és általában a történelem ismerete, ami egyre gyakrabban holokauszttorzító megnyilvánulásokhoz vezet. Ez a jelenség szorosan összefügg az antiszemitizmussal. Ennek feloldására az alábbi szempontokat kell biztosítani:

Állandó finanszírozást kell biztosítani azoknak a tréninget nyújtó szervezeteknek, amelyek rendelkeznek szakértelemmel arról, hogy hogyan lehet a torzítást felismerni és fellépni ellene.
Helyi és nemzetközi szakemberek együttműködésével tréningprogramokat kell kialakítani különböző célközönségek számára (pl. véleményvezérek, a média képviselői, internetes cégek, stb,) és/vagy a már elismert szervezetek meglévő anyagait kell felhasználni erre a célra.
Olyan embereket kell bevonni a képzésbe, akik a holokauszttorzítás felismerésére és kezelésére fókuszáló képzés anyagait hasznosítani tudják munkájuk során.
Elő kell segíteni a holokauszthoz kapcsolódó lokális helyszínek felkeresését, koncentrációs és haláltáborok, holokauszt múzeumok és emlékhelyek meglátogatását valamint a nemzetközi holokauszt emléknap és más nemzeti emlékesemények tartalmas oktatási tevékenységekkel történő megtartását.
A digitális állampolgárság oktatásának támogatásával fel kell készíteni a tanulókat a (dez)információ értelmezésére és értékelésére a digitális korban, és fejleszteni kell a média- és információs műveltséget.
Az iskolai tankönyvek és tananyagok szisztematikus felülvizsgálatával biztosítani kell a történelmi ismeretek pontos közvetítését.
A tanároknak a következőkre van szükségük:
- képzettség a holokauszttagadás és -torzítás elutasítására nevelő pedagógiai módszerekben;
- útmutató és források az osztályban elhangzó, a holokausztot tagadó és torzító kritikus események kezeléséhez, a holokauszt tanulásával szemben ellenállás feloldásához és a gyűlöletbeszédről és összeesküvés-elméletekről folyó osztálytermi megbeszélések hatékony irányításához.
Fontos, hogy a holokausztról tanító pedagógusok kapjanak megfelelő képzést, hogy ne erősítsék az antiszemitizmust téves pedagógiai módszereikkel. Továbbá elengedhetetlen, hogy a holokausztról oktató, már meglévő programok segítsék elő a kritikai gondolkodás fejlesztését és ahhoz is adjanak útmutatót, hogy a diákok felismerjék, elutasítsák és megértsék milyen károkat okoz, ha illegitim párhuzamot vonunk a holokauszt és egyéb történelmi vagy mai események között. A pedagógusok kapjanak képzést arról is, hogy miként lehet a holokausztot más atrocitásokhoz hasonlítani úgy, hogy a történelmi pontosság és mindkét esemény kontextualizálása ne sérüljön.

Kérdések:

Ön milyen cselekedetekkel tudná ezt támogatni?
A folyamat során milyen kihívásokra számít?
Ön szerint milyen intézkedések végrehajtásával lehetne elhárítani ezeket az akadályokat?
Ki segíthet Önnek a folyamatban? Milyen partneri kapcsolatokra és szinergiák kidolgozására van szükség a hatékonyság és fenntarthatóság érdekében?

3. A holokauszt emlékezetét őrző és az oktatási rendszerrel együttműködést biztosító intézmények megerősítése

A holokausztról és annak utóéletéről tanító és az emlékezetét megőrző intézmények munkája fontos szerepet játszik a torzítás megelőzésében és leküzdésében. Éppen ezért létfontosságú hozzáférést biztosítani a dokumentumokhoz, tárgyakhoz, emlékhelyekhez, a túlélők és szemtanúk rögzített tanúvallomásaihoz. Azonban az ilyen intézmények közül sok jelentős kihívásokkal néz szembe: a történelmi tényeket megkérdőjelező szélsőséges és populista mozgalmak (esetenként akár kormányok) kereszttüzébe kerülnek; a történelem torzítását megtűrő társadalmakban és kultúrákban kell működniük egymással versengő történelmi emlékezetek (pl. a szovjet és a náci bűnök) között egyensúlyozva, ahol a háborús bűnösöket ellenállókként ünneplik; a történelem átpolitizálását kell elszenvedniük; és korlátozott állami támogatást kapnak vagy épp egyáltalán nem kapnak támogatást. Ezeknek a szervezeteknek a védelmére az alábbi intézkedéseket kell meghozni:

Megfelelő pénzügyi támogatással kell biztosítani a projektek és egyéb tevékenységek folyamatosságát, miközben biztosítani kell a politikai nyomástól való függetlenséget;
Biztosítani kell, hogy az iskolai tantervekben szerepeljen a tanulók életkorának megfelelő múzeumok és emlékhelyek meglátogatása, a látogatásra való előzetes felkészüléssel és az azt követő feldolgozással;
Biztosítani kell, hogy a holokauszt témájával, az antiszemitizmus és rasszizmus elleni fellépéssel foglalkozó intézmények és az oktatási irányítás között legyen együttműködés;
Szakmai fejlődési lehetőségeket kell biztosítása a holokausztot bemutató múzeumok, archívumok és a holokauszt témájával foglalkozó oktatási szervezetek, civil szervezetek, újságírók és más szereplők számára arról, hogy miként kell hatékonyan reagálni a holokauszttorzításra, valamint biztosítani kell, hogy a kiállítások és vezetett városnézések véletlenül se értelmezzék félre a történelem e korszakát vagy annak egyes elemeit;
Meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a holokauszttal, antiszemitizmussal és gyűlöletbeszéddel foglalkozó fontos intézmények és hálózatok között, hogy a több érdekelt felet össszekapcsoló együttműködés is erősítse a torzítás elleni fellépés érdekében tett erőfeszítéseket;
Mindenki számára hozzáférést kell biztosítani a holokauszt történelméről szóló pontos és tájékozott forrásokhoz;
Biztosítani kell, hogy a holokauszttal kapcsolatos archívumok védettek, digitalizáltak és szabadon hozzáférhetőek legyenek;
Biztosítani kell, hogy a holokauszthoz kapcsolódó minden résztémával kapcsolatosan szabad és nyílt kutatás valósulhasson meg.

Kérdések:

Ön milyen cselekedetekkel tudná ezt támogatni?
A folyamat során milyen kihívásokra számít?
Ön szerint milyen intézkedések végrehajtásával lehetne elhárítani ezeket az akadályokat?
Ki segíthet Önnek a folyamatban? Milyen partneri kapcsolatokra és szinergiák kidolgozására van szükség a hatékonyság és fenntarthatóság érdekében.

4. A holokauszttorzítás online formájának felismerése és a rá adható válasz

A holokauszttorzítás jelentős probléma a közösségi médiában. Számos civil társadalmi kezdeményezés próbálta már felelőssé tenni a közösségi médiavállalatokat a platformjaikon megjelenő tartalmak miatt, de sokkal többet kellene tenni intézményi szinten is a következőkért:

Erősíteni kell a közösségi médiavállalatok és a holokauszttorzítással foglalkozó intézmények/szakértők közötti együttműködést a meglévő adatok elemzése érdekében azért, hogy megértsük a holokauszttorzítás jelenlétét, elterjedtségét és hatását a különféle platformokon
Fenntartható támogatással kell segíteni a holokauszttal foglalkozó intézmények és elérhető oktatási források közösségi médiafelületének fejlesztését, hogy ellen tudjanak állni a torzítók által végzett pusztításnak a közösségi média gyorsan változó világában
El kell érni, hogy az online holokauszttorzítás és tagadás kezelése szisztematikusan és holisztikusan épüljön be az antiszemitizmust, gyűlöletbeszédet és/vagy dezinformációt célzó nemzeti intézkedési tervekbe, ideértve a pedagógiai ajánlásoknak megfelelő oktatási kezdeményezéseket is.
Fel kell hívni a figyelmet az online holokauszttorzításra és a MI-ben rejlő, a holokauszt torzítását terjesztő veszélyekre, és pontos információt kell közzétenni a vészkorszakról.
Az internetcégek, algoritmusaik és az elszámoltathatóságukat elősegítő moderálási elveik jobb átláthatóságára van szükség.
Elő kell segíteni az online torzítást, dezinformációt és gyűlöletbeszédet figyelemmel kísérő szervezetek és a holokauszttorzítás kihívásaival küzdő intézmények közötti együttműködést, valamint az adatok és jó gyakorlatok megosztását a probléma mélységének és forrásainak jobb megértéséhez.
Az online platformok tendenciáinak független kutatására forrásokat kell elkülöníteni, aminek következtében erőteljes válaszmechanizmusok is kialakíthatók, hogy ezzel hatékonyabban vegyék elejét a holokauszttagadás és torzítás valamint más, gyűlölködő tartalmak káros hatásainak.
A holokauszt témájáról tanítókat képzéssel, segítséggel és tananyaggal kell felszerelni, hogy megértsék, miként kerülnek elő a holokauszttagadó és torzító tartalmak online, és miféle közösségekben fogadják ma be ezeket a nézeteket.
A holokauszttorzítással foglalkozó tanácsadói testületeket kell létrehozni, amivel elő lehet segíteni a torzításnak a demokratikus értékekre gyakorolt veszélyeiről szóló párbeszédet és megértést. A kormányzatnak nyújtott tanácsadással támogatni lehet azt, hogy hatákonyabban tudjanak fellépni a gyűlöletbeszéd és az online platformokon terjedő dezinformáció folyamatos problémái ellen. Ezeknek a testületeknek figyelemmel kell követni a holokauszttorzítás online megnyilvánulásait, és szükség esetén intézkedni a holokauszt tényét eltorzító vagy tagadó káros tartalmak ellen.

Kérdések:

Ön milyen cselekedetekkel tudná ezt támogatni?
A folyamat során milyen kihívásokra számít?
Ön szerint milyen intézkedések végrehajtásával lehetne elhárítani ezeket az akadályokat?
Ki segíthet Önnek a folyamatban? Milyen partneri kapcsolatokra és szinergiák kidolgozására van szükség a hatékonyság és fenntarthatóság érdekében?

Ha az Ön csoportja más azonosított intézkedési területeket dolgoz ki, vitassák meg azokat a konkrét intézkedéseket, amiket ezeken a területen végre tudnának hajtani a holokauszttorzítás megelőzése és leküzdése érdekében, és mindegyik intézkedéssel kapcsolatban válaszolják meg a következő kérdéseket:

Ön milyen cselekedetekkel tudná ezt támogatni?
A folyamat során milyen kihívásokra számít?
Ön szerint milyen intézkedések végrehajtásával lehetne elhárítani ezeket az akadályokat?
Ki segíthet Önnek a folyamatban? Milyen partneri kapcsolatokra és szinergiák kidolgozására van szükség a hatékonyság és fenntarthatóság érdekében?