Holokauszttorzítás és Emberi Jogok

Célok: 

• Annak végiggondolása, hogy milyen hatással van a holokauszttorzítás az emberi jogokra és értékekre
• Vita és kritikus gondolkodás ösztönzése a szólásszabadság és a holokauszttorzítás közötti kapcsolatról
• A holokauszttorzítás kérdésének az emberi jogok értékrendjén keresztüli vizsgálata 

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 90 perc 

A feladat leírása:

Első rész (45 perc)

1. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy ezen a foglalkozáson a holokauszttorzítás és az emberi jogok megsértése közti kapcsolatot fogják megbeszélni. Emlékeztessük a résztvevőket, hogy emberi jogok nemzetközi rendszerét közvetlenül a második világháborút követően hozták létre, válaszként a holokauszt során elkövetett bűncselekményekre. Olyan minimumkövetelményeket fogalmaz meg, ami lehetővé teszi, hogy az emberek méltóságban éljék életüket.  A résztvevőknek megmutatjuk az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata első cikkét (kivetítőn, táblán vagy kiosztott anyagban). 

Minden emberi lény szabadnak születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy az emberi jogok rendszere a következő alapértékeken nyugszik: egyenlőség, méltóság, tisztelet és igazság. A résztvevők az 1. mellékletben található kérdések megválaszolásával 4-5 fős csoportokban megvitatják, hogy a holokauszttorzítás miként sérti ezeket az értékeket. Választhatnak aközött, hogy minden értéket vagy közülük csak néhányat vitatnak meg a csoportban lévők szakértelmének megfelelően. 

• a diszkriminációtól való mentesség 
• gondolatszabadság, lelkiismereti szabadság, vallásszabadság
• véleményszabadság és  információszabadság 
• oktatáshoz való jog
• a közösség kulturális életében való részvétel joga, stb.

3. A csoportok ezután bemutatják megbeszélésük legfőbb pontjait. A tréner kiegészítheti a beszélgetést további, a résztvevők által korábban nem említett szempontokkal. Például:

1. Az államilag támogatott holokauszttorzítás gyengíti a demokratikus párbeszéd, az akadémiai szabadság, az oktatás és a véleménynyilvánítás szabadságának minőségét. A holokauszt torzítása csökkentheti a múlt megértését, valamint az igazság és a bizonyítékok értékét a társadalomban.
2. A holokauszt torzítása erősíti az antiszemitizmust, és erőszakra uszíthat, megsértve ezzel a diszkriminációtól való mentességet és akár az élethez való jogot is.
3. Az elkövetők rehabilitálása vagy bizonyos, a holokauszt idején elkövetett bűneikkel kapcsolatos elhallgatások az igazsághoz való jog alapjaiba ütköznek. 
4. A holokauszt torzítása sérti az áldozatok és túlélők, valamint más emberek méltóságát,  mivel veszélyezteti az információhoz jutás és az oktatáshoz való jogukat.
5. Az igazsághoz való jogot gyakran emlegetik súlyos emberi jogi jogsértések és humanitárius jog megsértése esetén. Az igazsághoz való jog magában foglalja az események teljes és pontos ismeretét, valamint annak tudását, hogy kik vettek részt bennük, beleértve a jogsértések körülményeinek és azok okainak ismeretét is. A holokauszt torzítása sérti ezt a jogot.

4. A csoportok beszámolója után záró megbeszélés következik:

1. Milyen új perspektívákat nyitott meg az Ön számára a feladat?
2. Mi volt a legfontosabb, amit ebben a feladatban megtanult?
3. Hogyan segít nekünk a holokauszttorzítás hatásának megértésében, ha azt az emberi jogok lencséjén keresztül nézzük?

Második rész (45 perc)

5. A résztvevőknek elmondjuk, hogy a holokauszttorzítás és az emberi jogok kapcsolatának alaposabb elemzése végett a feladat következő része egyetlen emberi jogra, a vélemény és szólásszabadságára koncentrál. Mindenkinek joga van véleményt formálni és azt szabadon elmondani: ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határoktól függetlenül.

6. A tréner elmagyarázza, hogy amíg a szólásszabadság emberi jog, az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése értelmében az Európai Emberi Jogi Egyezmény a holokauszttagadást nem védi. A holokauszttagadást tiltó törvények léteznek még az Európai Unióban, Izraelben és az Orosz Föderációban. Egyes törvényszékek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban bírósági úton jelentették ki, hogy a holokauszt megtörtént. Emellett különféle jogszabályok rendelkeznek a gyűlöletbeszédről a legtöbb országban, ami azt jelenti, hogy a szólásszabadság bizonyos feltételek mellett korlátozható. Az emberi jogok értékei alapján a szólásszabadság csak oly mértékben korlátozható, hogy az embereket megvédhessék a gyűlöletbeszédtől és a diszkriminációtól. Például nem tekinthető indokolt korlátozásnak egyes országok részéről az, amikor konkrét narratívák sulykolásával próbálják a holokausztban való saját felelősségüket más országokra hárítani. Ezek szintén a holokauszttorzítás példái, és a legitim történelmi kutatás, nyilvános viták és események akadályozása megsérti a szólásszabadság nemzetközi sztenderdjeit.

7. A tréner ezután arról tájékoztatja a résztvevőket, hogy egy sor, a vélemény- és szólásszabadságot és a holokauszttorzítást összekapcsoló kijelentéseket fognak hallani. A résztvevőknek aszerint kell elhelyezkedniük, hogy egyetértenek-e a kijelentéssel vagy sem. Ha egyetértenek, menjenek a teremnek abba a felébe, ahol az „Egyetértek” jelzést rakták ki. Ha nem értenek egyet, menjenek a teremnek abba a felébe, ahol az „Nem értek egyet” jelzést rakták ki. A tréner kontinuumot is kialakíthat a két oldal között, hogy a résztvevők a két pont között is elhelyezkedhessenek, 

8. Ezután egyesével felolvassa a kijelentéseket. Mindegyik kétszer hangzik el, és miután a résztvevők elhelyezkedtek, megkéri őket, hogy indokolják meg állásfoglalásukat. A tréner a két oldaltól felváltva kéri a véleményeket. A vélemények meghallgatása után a résztvevők helyet változtathatnak, ha akarnak (ha a másik oldaltól hallott vélemények alapján megváltozott a véleményük). Ha valaki helyet változtat, a tréner kérdezze meg tőle, mi miatt gondolta meg magát. Online foglalkozásnál az egyetértek/nem értek egyet jelet a közvéleménykutató gyűjti online eszközökkel vagy akár excel táblával is lehet helyettesíteni, amiben a résztvevők mozgatják nevüket a cellák között. 

9. Az alábbi kijelentésekkel a holokauszttorzítás és az emberi jogok közti összefüggésről való gondolkodást kívánjuk előmozdítani. Kiemelik az ellenkező vélemény tiszteletteljes kifejezésének fontosságát és az érvelés erejét. A feladat elején nem kell nagyon belemenni a részletekbe, hiszen a vita során rengeteg szempont előkerül majd. A kijelentések pedagógiai célja az elgondolkodás és a vita serkentése. A résztvevők különféle véleményekkel ismerkednek meg, amik nem tükrözik a képzést bonyolító szervezetek álláspontját. A kijelentések a következők:

• A vélemény- és szólásszabadság korlátozása nem szünteti meg a holokauszttorzítást, hanem csak az embereket bőszíti fel.
• A holokauszttorzítás ellen a holokausztról szóló helytálló és megfelelően dokumentált tényekkel lehet küzdeni.
• A holokauszttorzítás bár tiszteletlen dolog, de nem ártalmas.
• A holokauszttorzítás konfliktusban áll az információhoz jutás jogával.

10. Miután mindegyik kijelentést megvitatták, a tréner az alábbi kérdések segítségével irányítja a záró megbeszélést:

1. 1. Meglepte Önt a kijelentéssel kapcsolatos egyetértés/tiltakozás mértéke? Milyen módon?
   2. Ha a megbeszélés során változott az álláspontja, annak mi az oka?
   3. Tapasztalata szerint mitől változtatják meg az emberek az álláspontjukat egy adott témában?
   4. Az emberi méltóság tiszteletének kultúrája miként tudja elősegíteni a holokauszttorzító megnyilvánulások visszaszorítását?

Az oktató azzal zárja, hogy felkéri a résztvevőket, hogy  gondolkodjanak tovább a megbeszélt szempontokon, és azon, hogy a konstruktív egyet nem értés hogyan ösztönözheti a további vizsgálódást, és hogyan nyithat utakat a kíváncsiság, a párbeszéd és a tiszteletteljes eszmecserék felé. Ezekbe a tevékenységekbe való bekapcsolódás segíthet a résztvevőknek abban, hogy jobban megértsék saját nézőpontjukat, érveket találjanak annak alátámasztására, és megértsék más emberek nézőpontjait és érveit.

^{1 A kijelentéseket pedagógiai célokra használjuk, hogy ösztönözzék a reflexiót, a vitát, és hogy a résztvevők különböző nézőpontokkal szembesüljenek. Nem tükrözik a képzést támogató szervezetek álláspontját.}