Holokauszttorzítás és antiszemitizmus

Célok:

• Annak megvitatása, hogyan erősíti a holokauszttorzítás az antiszemitizmust 
• Annak megvitatása, milyen hatással van antiszemitizmus a társadalmakra

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 90 perc

A feladat leírása:

1. A tréner elmondja a résztvevőknek, hogy ebben a feladatrészben az antiszemitizmus és a holokauszttorzítás közötti kapcsolatot fogják megvizsgálni, és megosztja a következőket: Bár a holokauszt torzításának egyes formái tudatlanságból fakadnak, a torzítás mindig erősíti az antiszemitizmust és a kapcsolódó előítéleteket. A holokauszt torzítása újra előveszi a régi antiszemita hazugságokat, mítoszokat és sztereotípiákat (például azt, hogy a zsidók csalók és megbízhatatlan emberek, akik összeesküvésekkel manipulálják a világot). Az ilyen sztereotípiák és előítéletek megerősítésével a holokauszttorzítás gyűlöletet szít, és utat nyit a nyílt holokauszttagadás vagy az antiszemitizmus veszélyes és erőszakos más formái előtt.
2. A tréner megkéri a résztvevőket, hogy nézzenek meg egy részletet Yehuda Bauer holokauszttorzításról szóló előadásából és válaszolják meg az alábbi kérdéseket, amelyeket még a videó megtekintése előtt meg kell osztani a résztvevőkkel akár a táblán, akár kiosztott feladatlapokon:
   • Emeljen ki egy olyan dolgot Bauer előadásából,  amely mély benyomást tett önre (olyat, amiben erősen hisz, vagy olyat, amire sosem gondolt, vagy olyat, amit nem ért, stb.). Nevezzen meg legalább egy antiszemita toposzt, amelyre az előadó utal (19:20–22:06 perc között).
3.  Ezután a tréner arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg gondolataikat a videóról úgy, hogy megválaszolják a két feltett kérdést.
4. A tréner felhívja a résztvevők figyelmét a videó azon részére, ahol Yehuda Bauer elmagyarázza, hogy az antiszemitizmus fontos tényező volt a második világháború kitörésében. Egy olyan háború kitörésében,  amely zsidók és nem zsidók tízmillióinak halálához vezetett, és arra a következtetésre jut, hogy az antiszemitizmus általában veszélyt jelent a társadalomra. A fentiek megvitatásához a tréner a résztvevőket négy csoportba osztja. Minden csoport kap egyet a mellékletben szereplő karikatúrák közül, melyek alapján a következőket kell megvitatniuk:  – Hogyan járul hozzá ez a karikatúra az antiszemitizmus előmozdításához?– Milyen antiszemita toposzokra épít?– Hogyan csorbítja ez a karikatúra az emberi méltóságot? Yehuda Bauer állításából kiindulva, miszerint az antiszemitizmus általában veszélyt jelent a társadalomra, a résztvevők vitassák meg az antiszemitizmus hatását a mai társadalmakra, zsidó és nem zsidó emberekre egyaránt.
5. A tréner minden csoportból egy vagy több tagot megkér, hogy ossza meg a többiekkel megbeszélésük főbb pontjait. Minden csoport megosztása után a többi résztvevőnek lehetősége van további észrevételeket tenni vagy kérdéseket feltenni.
6.  Miután minden csoport bemutatta, miről beszélgettek csoportjaikban, a tréner egy lezáró beszélgetést vezet le a következő szempontok alapján:– Milyen módon járul hozzá a holokauszttorzítás az antiszemitizmus terjedéséhez?– Yehuda Bauer azt mondja, hogy „a torzítás hasznos múltat teremt. Mi az a hasznos múlt? Egy olyan múlt, amely a nacionalisták számára hasznos. Azok számára, akik valójában antiszemita politikát akarnak folytatni.” Mit gondol, kik azok az emberek/csoportok, akikre illik ez a leírás, és mi vezérli őket?
   • Vannak emberek, akik tisztában vannak azzal, hogy milyen sztereotípiákat használnak/terjesztenek, míg mások nincsek:  – Ha nem tudnak róla, hogyan lehetne bennük tudatosítani?   – Ha pedig tudják, mit gondol, miért használják továbbra is ezeket? Mit lehetne tenni a hiedelmeik/szándékaik megváltoztatásának érdekében?
7. A tréner azzal fejezi be a tanulási egységet, hogy elmagyarázza a résztvevőknek, hogy a holokauszttorzítás bemutatására használt példákban szereplő karikatúrák használata pusztán oktatási céllal történt. Ha a résztvevők másokkal szeretnének beszélgetni a holokauszt torzításáról, nagyon körültekintően járjanak el ezen és más hasonló tartalmakkal. Ezek a képek ugyanis alkalmasak arra, hogy felkeltsenek vagy megerősítsenek sztereotípiákat a szemlélőben, még akkor is, ha jó szándékkal használják őket. Ennek értelmében csak oktatási folyamat keretében használhatók, izoláltan, történelmi kontextus nélküli feladatban nem.