Skip to content

A holokauszttorzítás kritikai elemzése

Célok:

  • Figyelem felkeltése arra, hogy az online médiában milyen óriási mértékben van jelen a holokauszttorzítás
  • Résztvevők bevonása a holokauszttorzítás megnyilvánulásainak kritikai elemzésébe
  • Résztvevők motiválása arra, hogy lépjenek fel a holokauszttorzítás ellen 

Résztvevők száma: 5-30 fő

Időtartam: 90 perc

A feladat leírása:

  1. A tréner bemutatja az alábbi, az ENSZ és az UNESCO jelentéséből vett statisztikákat és a következő kérdéseket teszi fel:
    • Meglepi Önöket a statisztika? Mennyiben?
    • Milyen különbségeket fedeznek fel az egyes platformok között? Mit gondolnak, mi lehet az oka a különbségeknek?
    • Találkoznak-e holokauszttorzítással a közösségi média használatakor? Ha igen:
      • Ki terjeszti?
      • Hogyan reagálnak rá mások?
A 2022-ben kiadott ENSZ és UNESCO jelentés szerint:

  • A holokauszttal kapcsolatos Twitter tartalmak között majdnem minden ötödik (19%) vagy tagadta vagy torzította a történelmet.
  • A holokauszttal kapcsolatos TikTok tartalmak 17%-a vagy tagadta vagy torzította a soát.
  • A holokauszttal kapcsolatos Facebook tartalmak 8%-a vagy tagadta vagy torzította a holokausztot.
  • Az Instagramon megjelenő, holokausztot tárgyaló anyagok 3%-a tagadta vagy torzította a történelmet.
  • A holokauszttal kapcsolatos Telegram-tartalmak közel 50%-a tagadta vagy torzította a vészkorszakot.
  1. Megkérjük a résztvevőket, hogy 4-5 fős csoportokban elemezzenek egy példát a holokauszttorzításra (mindegyik csoport más példát kapjon) az alábbi kérdések alapján:
    • Tisztában volt azzal, hogy a holokauszttorzítás ilyen módon is megjelenhet?
    • Vajon miért vesznek részt az emberek holokauszttorzításban? Ön szerint ezek az emberek tisztában vannak a torzítás negatív hatásával?
    • Ön szerint miért vonzódnak egyes emberek ahhoz, hogy higgyenek az ilyen retorikában?
    • Véleménye szerint mik azok a (személyes, társadalmi, technológiai) tényezők, amik elősegítik a holokauszttorzítás e formájának terjedését?
    • Miféle lépésekkel (oktatási, jogi, stb.) lehet visszaszorítani az ilyen holokauszttorzítások számát?
  1. Megkérjük a csoportokat, hogy megbeszélésük eredményét a többi résztvevőnek is mutassák be röviden. Nem kérjük, hogy ismételjék el, amit a korábban felszólalók már elmondtak, hanem egészítsék ki azt, ami hiányzott, vagy mutassák be, amit másként értelmeztek.
  2. A tréner az alábbi kérdések segítségével irányítja a záró megbeszélést:
    • Okozott meglepetést a feladat során megbeszélt valamelyik szempont? Ha igen, melyik?
    • Ön szerint a közösségi média platformjai és más felületek eleget tesznek a holokauszttorzítás visszaszorításáért? Ha nem,
      • Mi lehet az oka?
      • Mit lehetne tenni még? Ki végezhetné azt el?
    • Vannak-e olyan kompetenciák, amelyek fejlesztése révén az emberek könnyebben tudnák azonosítani a holokauszttorzítást és nem lenne számukra vonzó az ilyen retorika vagy nem lennének manipulálhatók általa?  Ha igen, melyek ezek?
  1. A tréner végül elmondja a résztvevőknek, hogy a következő egységekben további lehetőségük lesz a holokauszttorzítás hatásának és a leküzdéséhez szükséges kompetenciáknak a megvitatására, köztük arra is, hogy a saját intézményeik miként segíthetik a lakosságot általában az ilyen készségek fejlesztésében.

 

1 History under attack: Holocaust denial and distortion on social media, Report kiadta a UN és az UNESCO 2022-ben.

2 A javasolt példák az 1. mellékletben találhatók. A példákat alapos megfontolás után kell kiválasztani, hogy relevánsak legyenek a résztvevők élet- és munkakörülményeinek kontextusában is.

Anyagok

Óraterv

Képzési vázlat

Olvasás

Esettanulmányok

Most megtekintés

Még ebben a témában

Összes megtekintése