Célcsoport Politikai döntéshozók és kormánytisztviselők
Téma
2. A holokauszttorzítás hatása
„Az embert úgy teremtették, hogy az aki eltiporja a másikat, nem érez semmit; csak az eltiport érzi, hogy mi történik vele. Amíg nem helyezkedünk az elnyomott oldalára, hogy együtt érezhessünk vele, nem is érthetjük meg.”
Simone Weil
Tanulási célok
- A holokauszttorzítás online és offline terjedési módjaira való figyelem felkeltése
- Annak megértése, hogy a holokauszttorzítás miként erősíti az antiszemitizmust és a gyűlölet más formáit
- A holokauszttorzítás elleni fellépésben való felelősség felismerése
Elgondolkodunk a holokauszttorzítás elleni fellépés iránti felelősségünkön
Tanulási tevékenységek
- A holokauszttorzítás kritikai elemzése
- A holokauszttorzítás hatása
- További források
Javaslatok a tréner részére
A tanulási egység feladatai kritikai elemzés folyamataiba vonják be a résztvevőket. Ezen kívül lehetőséget kapnak arra, hogy mérlegeljék a holokauszttorzítás terjesztésének okait, kontextusait és terjesztési módjait és eszközeit. Mindemellett megértik a holokauszttorzítás szerepét az antiszemitizmus megerősödésében.
Az első feladat a közösségi médiában megjelenő holokauszttorzításra koncentrál. A feladat az ENSZ és az UNESCO 2022-ben publikált, fent említett jelentésben található adatokat használja. A tanulmány olyan, a holokausztot ünneplő, gúnyoló és történelmét eltorzító posztokat elemez, melyek a Facebookon, az Instagramon, a Telegramon, a TikTokon és a Twitteren jelentek meg. Ezeken a felületeken a holokauszttagadás kevésbé jelenik meg, de a holokauszttorzítás sokkal gyakoribb és számos formát is ölt. Azért használunk statisztikai adatokat a feladatban, hogy felhívjuk a figyelmet a holokauszttorzítás jelenlétére a közösségi médiában, ami így igen gyakran jut el a fiatalokhoz.
A holokauszttorzításnak a feladatban felhasznált esettanulmányai vagy trivializálják a vészkorszakot, vagy kereskedelmi hasznot húznak belőle, vagy a történelmi tényeket és kontextust figyelmen kívül hagyva felelőtlenül hasonlítják más, mai eseményekhez, vagy a roma népirtást dicsőítik.
A holokauszt és más atrocitások és tömeges emberi jogsértések összehasonlítása legitim tudományos megközelítés, amivel jobban megérthetjük a népirtáshoz vezető hasonlóságokat, fogalmakat és mechanizmusokat. Az összehasonlítás célja, hogy a jelen számára értelmezhető módon lehessen a múltból tanulni és ezzel a jelenben és a jövőben is hatékonyabban lehessen megelőzni az ilyen atrocitásokat. Nem az értelmes összehasonlítással van gond, hanem azzal az egyes események közötti egyenlőség tétellel, amelyek csökkentik a holokauszt jelentőségét és relevanciáját, megsértik az áldozatok és a túlélők emberi méltóságát, és amelyek a holokauszt történelmét trivializálják és politikai vagy ideológiai célokra sajátítják ki azt.
Az ENSZ és az UNESCO kutatása szerint a holokauszttorzítás a közösségi médiában gyakran társul rasszizmushoz, homofóbiához, nő- és idegengyűlölethez, és így a radikális online ellenkultúra szélesebb spektrumához lehet sorolni. Ezek az előítéletek, magatartás és ideológiák megmagyarázzák, hogy egyesek például miért gúnyolják, teszik nevetség tárgyává vagy ünneplik a vészkorszakot. A homofóbia, a nőgyűlölet és más gyűlölködő gondolatok is hozzájárulnak az antiszemitizmushoz, amikor a zsidókat teszik felelőssé bármiféle észlelt „problémáért” és „veszélyért”.
A második feladat azt vizsgálja, hogy a holokauszttorzítás miként erősíti az antiszemitizmust. A résztvevők Yehuda Bauer, a világhírű történész, holokausztkutató és az IHRA volt tiszteletbeli elnöke rövid videóját vitatják meg. A videóban többek között azt antiszemitizmus két állandó toposzára utal: a bolsevizmusra, ami “állítólag zsidó találmány”, és a zsidók állítólagos világuralmi törekvéseire. Megkérjük a résztvevőket, hogy azonosítsák be és vitassák meg ezt a két toposzt, és a holokauszttorzítás esettanulmányaihoz használt néhány karikatúra alapján beszéljenek meg másokat is.
Fontos, hogy a résztvevők megértsék, hogy a képeket negatív példaként és a holokauszttorzítás megnyilvánulásainak illusztrációiként használjuk. Üzenetükkel a képzés fejlesztői semmiképp sem értenek egyet. A képek csak egy átfogó képzés keretében használhatók, olyan biztonságos tanulási környezet kialakítása után, amely elegendő időt szán az értelmes pedagógiai folyamatok kibontására. Ezek a képek ugyanis alkalmasak arra, hogy felkeltsenek vagy megerősítsenek sztereotípiákat a szemlélőben, még akkor is, ha .jó szándékkal használják őket. Ennek megelőzéséhez gondos utólagos értékelés és elegendő kontextus szükséges. Nem javasoljuk, hogy a fotókat diákoknak is megmutassák. Akkor sem javasoljuk használatukat, ha azt nem előzte meg a képzés által javasolt témák megvitatása és nem áll rendelkezésre elegendő háttérismeret a holokauszttorzításról.
A mellékletben bemutatott példák olyan antiszemita toposzokból építkeznek, mint a mohóság, a világuralmi törekvés vagy az összeesküvés-elméletek (1. és 2. kép), dicsőítik Hitlert (3. kép) és arra hivatkoznak, hogy a zsidók saját nyerészkedésük érdekében beszélnek annyit a holokausztról (4. kép).
A holokauszttorzítás megjelenési formáinak megvitatásakor nem szabad elfelejteni, hogy bár ezek egy része nem szándékos és nem antiszemita indíttatású, mégis az antiszemitizmus kultúráját erősítik és terjesztik, melyben mélyen gyökerezik az ellenállás a holokauszt történelmi valóságával való szembenézéssel, azzal, hogy ez egy hatmillió zsidó életét követelő népirtás volt, amit a nemzsidók szerveztek meg és követtek el.
A tréner az alábbi forrásokból készülhet fel a feladat levezetésére:
UNESCO and ODIHR – Addressing Antisemitism through Education: Guidelines for Policy Makers
UNESCO and ODIHR – Addressing Antisemitism through Education: Teaching Aids