A holokauszttorzítás összetett és érzékeny téma, amely átgondolt és átfogó pedagógiai megközelítést igényel.
Ez a képzési tananyag kompetenciaalapú megközelítéssel készült, a nem formális oktatás alapelveire építve, hogy biztosítsa az interaktivitást, a társaktól való tanulást, a nyílt vitákat és a reflexiót.
Kompetencia-alapú megközelítés: A képzés célja a résztvevők kompetenciáinak fejlesztése, nem csupán az ismeretek átadása. A holokauszttorzítás megértéséhez többre van szükség, mint tényszerű információkra; kritikai gondolkodást, empátiát és a történelmi események árnyalt megértését igényli. A résztvevők elsajátítják a holokauszttorzítás elemzésének, felismerésének és az ellene való fellépésnek a kompetenciáit, ezáltal mélyebb elköteleződést alakítva ki a téma iránt.
Nem formális oktatási elvek: A tanterv a nem formális oktatás alapelveit követi, felismerve, hogy a hagyományos frontális, előadás-jellegű tanulás nem biztos, hogy a leghatékonyabb módszer egy ilyen érzékeny téma esetében. A nem formális oktatás ösztönzi a részvételi és tapasztalati tanulást, biztosítva, hogy a résztvevők aktívan foglalkozzanak az anyaggal. A csoportos tevékenységek és esettanulmányok révén a képzés dinamikus és befogadó tanulási környezetet teremt.
Interaktivitás és társaktól való tanulás: Az elköteleződés fokozása és a közös felelősségérzet kialakítása érdekében a tananyag hangsúlyozza az interaktivitást és a társaktól való tanulást. A tananyagok a résztvevőket arra ösztönzik, hogy együttműködjenek, megosszák nézeteiket, és tanuljanak egymás tapasztalataiból. Ez a megközelítés nemcsak gazdagítja a tanulási folyamatot, hanem olyan támogató közösséget is teremt, amely elkötelezetten lép fel a holokauszt torzítása ellen.
Nyílt viták és reflexió: A holokauszttorzítás olyan téma, amely nyílt vitákat és önreflexiót igényel. A tananyag biztonságos teret biztosít a résztvevők számára, hogy kifejezhessék gondolataikat, kérdéseket tehessenek fel, és kritikusan megvizsgálhassák saját előítéleteiket. Az irányított reflexiós foglalkozásokon a résztvevők mélyíthetik megértésüket a holokauszttorzítás összetettséről és következményeiről.
A tudásbeli hiányosság kezelése: A képzés alapja az a felismerés, hogy a holokauszttorzítás kevéssé ismert és ritkán tárgyalt téma, ezért a tréning célja, hogy áthidalja ezt a tudásbeli hiányosságot. A holokauszt történelmi torzításának megértése alapvető fontosságú a demokratikus társadalmak fejlődése szempontjából. A téma megvilágításával a tananyag célja, hogy a résztvevőket felruházza azzal a szükséges tudással, amivel hozzájárulhatnak az tájékozott, és ellensúlyozni tudják a félretájékoztatást.
Cselekvésorientált megközelítés: A képzés túlmutat a passzív tanuláson; cselekvésorientált megközelítést alkalmaz. A cél nem csupán a résztvevők informálása a holokauszt-torzításról, hanem felelősségérzet és motiváció kialakítása konkrét cselekvések végrehajtására. Legyen szó oktatási kezdeményezésekről, közösségi elérésről vagy érdekképviseleti tevékenységekről, a résztvevőket arra ösztönzik, hogy aktívan járuljanak hozzá a holokauszt-torzítás elleni küzdelemhez a saját környezetükben.
A résztvevők felhatalmazása: A résztvevők nem csupán információk befogadói; ők a változás ügynökei. A tananyag megerősíti őket abban, hogy proaktívak legyenek a közösségeikben, és frissen megszerzett tudásukat és készségeiket felhasználva szembeszálljanak a holokauszt-torzítással. A cselekvőképesség érzésének erősítésével a képzés célja a résztvevőket ösztönzése arra, hogy az igazság és a történelmi pontosság szószólóivá váljanak.
Ajánlások a képzők számára az adaptációkkal kapcsolatban
Lokalizáció
A képzés az egyes célcsoportok sajátos hátterének figyelembevételével készült. Azonban a képzés helyi kontextusának megfelelően további adaptációkra van szükség. A képzés lokalizálása kulcsfontosságú a hatékonyság biztosításához. A lokalizáció során különös figyelmet kell fordítani:
- Releváns példák biztosítása a résztvevők számára: Fontos, hogy a példák a résztvevők számára érthetőek és relevánsak legyenek. Az illusztratív tartalomnak a résztvevők konkrét problémáira és körülményeire kell összpontosítania, biztosítva, hogy az anyag összhangban legyen az ő tapasztalataikkal;
- A holokauszt-torzítás fókuszálása mind arra az országra, amelyben a résztvevők dolgoznak, mind más országokra világszerte, a teljesebb megértés érdekében: ha felismerjük, hogy célközönségünk vonakodhat saját nemzetük kérdéseivel szembesülni, a nemzetközi példák használata nyitottabb gondolkodásmódot eredményezhet;
- A pedagógiai alapelvek betartása: Az oktatási módszerek helyi kontextushoz való igazítása során fontos, hogy a képzés alapját képező pedagógiai elveket megtartsuk;
- A résztvevők támogatása abban, hogy reális cselekvési terveket dolgozzanak ki, és motiválásuk ezek megvalósítására: Ez a megközelítés biztosítja, hogy a képzés nem csak tudást ad át, hanem proaktív elkötelezettséget is kialakít a holokauszt-torzítás elleni fellépésre.
Különböző időkeretek figyelembe vétele
A képzés öt egységből áll. Mindegyik egység a korábbi egységekben fejlesztett kompetenciákra épít. Az oktatási tevékenységek sorrendje úgy van kialakítva, hogy biztosítsa a tudás és a kritikai megértés, az attitűdök, a készségek és az értékek fejlődéséhez szükséges pedagógiai folyamatot, amely elengedhetetlen a holokauszt-torzítás megértéséhez, társadalmainkra gyakorolt potenciális hatásainak felismeréséhez, valamint megelőzéséhez és ellensúlyozásához. Ezért a résztvevőkkel való munka során az oktatókat arra biztatjuk, hogy a teljes képzést végezzék el. Ha azonban időhiánnyal küzdenek, dönthetnek úgy is, hogy csak bizonyos oktatási tevékenységeket választanak. Ugyanakkor a trénereknek célszerű az összes célcsoport számára javasolt oktatási tevékenységek áttekintése (egyesek hasonlóak a célcsoportok között, míg mások eltérőek) és azoknak a tevékenységeknek a kiválasztása, amelyeket a résztvevők számára relevánsabbnak találnak. Az adaptáció során különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
- Olyan oktatási folyamat biztosítása, amely elősegíti az adott csoport számára leginkább szükséges kompetenciák fejlesztését;
- Biztonságos tanulási környezet kialakítása azáltal, hogy a képzés elején elegendő időt biztosítanak (a képzés időtartamával arányosan), hogy a résztvevők megismerhessék egymást és komfortosan érezzék magukat véleményük kifejezésében;
Átfogó megbeszélési folyamat lefolytatása: Ez rendkívül fontos, mivel növeli a tanulási eredményeket, mélyebb megértést biztosít, és lehetővé teszi a résztvevők számára a különböző témák közötti kapcsolatok felismerését, így megszilárdítva az újonnan kifejlesztett kompetenciákat;
Forráslista összeállítása a résztvevők számára (szövegek, videók, látogatható múzeumok, további képzések, stb.): A honlapon található egyéni tanuláshoz felhasználható tananyag erre a célra is alkalmazható.